Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Vitek Gábor: Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában
Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában Az állandó hadsereg számára szükséges újoncokat a rendek országgyűlésen ajánlották meg. Az újoncállítás ideje alatt a vármegyeszékhelyen működött a „Középponti Küldöttség". Tagjai: három táblabíró, a főadóvevő, a három járási főszolgabíró, a főügyész és egy jegyző, elnöke az egyik alispán volt. Az újoncállítás helyszínén működő „kiküldöttség" (Fejér Vármegye Újoncállítási Küldöttsége) munkáját úgy segítették, hogy a járási fő- és al- szolgabírók mellé járásonként három táblabírót rendeltek. Amint arra korábban utaltunk: Fejér vármegye 1692. évi újjászervezésekor a vármegyei közgyűlés négy alkalmas jelölt közül választott alispánt. A következő esztendőben az új tisztikarba - a Győrben élő alispán mellé - már helyettes alispánt is választottak. A főispán távollétében az alispán, a vármegyei önkormányzat első tisztviselőjeként elnökölt a köz- és részgyűléseken, törvényszéki üléseken. A vármegyei közgyűlés megbízásából vezető szerepet játszott a közigazgatási, igazságszolgáltatási, katonai, gazdasági ügyek intézésében. Az alispánt gyakran küldték ki a vármegye helységeibe birtokvitákkal, községek közötti határvitákkal kapcsolatosan helyszíni szemlékre. Részt vett az adóösszeírások megszervezésében, ellenőrizte a hadiadó kivetését. Megbízták az adószedői számadások ellenőrzésével, ebben a vármegyei jegyző és több uradalmi tiszttartó is segítette. Engedélyezhette külföldiek letelepedését, s útlevelet adott a külföldre utazóknak. Hozzá intézték a vallási sérelmek ügyében beadott panaszokat, a dispensatiókról évente jelentett a helytartótanácsnak. A polgári perek egy része - adóssági ügyek, haszonbérrel kapcsolatos szerződések megszegése, határperek, osztályperek - az alispáni ítélőszék elé került. A közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatkör nem különült el; az tükröződik, hogy az alispán a polgári törvényszék, a másodalispán a büntető törvényszék elnöke volt. A Fejér vármegyére kivetett adót a vármegyei közgyűlés osztotta fel és hajtatta be. A vármegye újjászervezésének időszakában ez a feladat is a járási szolgabírákra hárult. Az első adószedő (perceptor) megválasztása 1694 végén történhetett, nyugtái alapján 1695-től dokumentálható működése. A vármegyei közgyűlés 1701-ben már több szabályrendeletet is alkotott a pénzkezelésről és az adószedői tisztségről. A vármegyei hadi- és háziadó-pénztár elkülönített kezelését 1731-től már a helytartótanács is ellenőrizte. A két pénztár kezelését továbbra is egy főadószedő (generalis perceptor) látta el. A számadások felülvizsgálatát már külön díjazott bizottságra bízták. A főadószedő mellé 1752-ben particularis perceptort választottak. Feladatát a bérlők, idege249
