Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: A település gyökerei
A TELEPÜLÉS GYÖKEREI A család ekkor élte a fénykorát, tagjai közül került ki tárnokmester32 (Gi- létffy János 1360-ban), püspök (Gilétffy László), főispán, de a leghíresebb családtag Gilétffy Miklós nádor (1342 és 1356 között) volt33 (személye nem azonos a Tordason birtokrészt vásárló Miklóssal). Kuldó helység 1337-ben lebonyolított határjárása során Tordas nevét is megemlítették. A határ pontos kijelölését a kuldói birtokosok, zsidókői Pósa fiai kérték az uralkodó I. Károly királytól (1308-1342), akinek Visegrádon kelt parancsára Péter kanonok, a király képviseletében jelen lévő Ondi Éliás jelenlétében elvégezte. A helység egyik határpontjának a tordasi templomot jelölték meg.34 A dokumentum arra utal, hogy Tordas ekkor már templomos hely volt, vagyis ekkor már biztosan megszerveződött a helyi egyház. A határjárás következtében, 1342-ben Pósa fia Dénes és az apácák között peres eljárásra került sor. Az alperes apácák nevében képviselőjük, László fráter bemutatta Gilétffy Miklós nádornak IV. Béla oklevelét, amely szerint Tor- dast és Kuldót örök birtoklásra megkapták. Pósa fia Dénes I. Károly oklevelére hivatkozott, ami az 1337. évi határjáráson alapult és az akkor megállapított kuldói határokat szintén örök birtoklásra megkapta. A nádor a bemutatott dokumentumok alapján elrendelte, hogy Kuldót az 1337. évi királyi pátens értelmében kell a peresek között elhatárolni.35 Gilétffy Miklós Erzsébet nevű lánya 1358-ban a Budai Káptalan előtt Tordas nevű birtokát a Nyulak szigetén lévő apácakolostorra hagyta örökül.36 A megmaradt források alapján nem lehet pontosan feltérképezni Tordas 14. századi tulajdonviszonyait. A jelenleg ismert dokumentumok alapján annyi bizonyos, hogy az apácák megosztva előbb a Tétény nemzetséggel, később pedig a Gilétffyekkel közösen birtokolták, majd 1358 után a helység egyedüli birtokosai lettek. Az apácakolostor további tordasi birtoklása során többször is konfliktusba keveredett a szomszéd birtokosokkal, ami valószínűleg a nem tisztázott határokra vezethető vissza. Ilyen eset történt 1366-ban is, amikor a szigeti apácák tordasi birtokából Martonvásár felől Poharus Miklós, míg 32 A tárnokmester eredetileg a királyi tárnokok főfelügyelője volt, majd I. Károly megtette a királyi jövedelmek kezelőjévé. Idővel utóbbi szerepét átvette a kincstartó, míg a tárnokmester fő feladatává a bíráskodás vált, a szabad királyi városok egy csoportjának, az úgynevezett tárnoki városok főbírája volt. 33 Nagy, 1858.405-406. p. 34 MNL OL Q 332. DL. 3088. sz. 35 C. Tóth, 2007. 427. p. 36 MNL OL Q 332. DL. 4733. sz. 23
