Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Vitek Gábor: Fejér vármegye a történelem évszázadainak sodrában
Tördas volt, amely az évszázadok során Magyarország egyik meghatározó igazgatási és kulturális központjává vált. A vármegyék eredete mindmáig vitatott, azonban aligha vonható kétségbe, hogy a területi alapon álló kormányzás megteremtésekor Szent István király nem a korabeli bajor-német comitatust ültette át, hanem a sajátos, még jóval fejletlenebb hazai viszonyokhoz idomította a - már a 11. század kezdetén kettős funkciót hordozó - világi igazgatás szervezetét. Miként Kristó Gyula megállapította; egyfelől némely várakhoz tartozó terület összefüggő tömböt alkotott, a magyar vármegye szó eredeti - a vár határa - jelentésében ezt a szerepét ismerhettük meg. Az általános, középszintű világi közigazgatás kialakulását erősíti meg a veszprémi püspökség 1009. évi oklevele, ahol a püspök fennhatósága többek között „Fejérvár''-ra határaival együtt terjedt ki, ahol a vár határai tulajdonképpen a vár megyéjét, Fejér vármegyét jelentették. Másfelől bizonyos váraknak nem összefüggő, olykor akár szórtan elterülő, különféle birtoktestek képezték a várkerületet. Minthogy a latin terminológiában mindkét típusú várszervezet leggyakoribb elnevezése comitatus (ispánság), a másodjára említett típust magyarul gyakran a várispánság kifejezéssel adják vissza, ekként megkülönböztetve a szintén ispánságnak mondott vármegyétől.489 490 Utóbbira ugyancsak az 1009. évi veszprémi javadalmazó levél szolgáltatja az első példát; itt ugyanis a Fejér vármegyében található Úrhida vár szervezetét („in conpage Hurhida civitatis") előbbitől megkülönböztetve említik, ahol maga Úrhida vára (civitas) egy kisebb várkerület (conpages) központja lett.490490 Györffy, 1987. 412. p. IV. Béla király Pál veszprémi püspök kérésére 1257. november 20-án erősítette meg Szent István király oklevelét a veszprémi püspökségnek adott birtokokról. A fejérvári várispánság keletkezése feltehetően ugyancsak az államalapító uralkodóhoz köthető, oklevelekből azonban csupán a 13. század húszas esztendeinek legvégétől igazolható.491 Az 1009-ben keltezett, a Veszprémi Püspökség joghatóságát meghatározó oklevél nem a püspökség alapító okirata, egybehangzó vélemény, hogy az 1000 előtti, alkalmasint Géza fejedelem kori (972-997) lehet. Az azonban bizonyos, hogy 1009-ben a Dunántúlon három püspökség létezett: a győri, a veszprémi és a pécsi, ez utóbbi alapítása éppen az 1009. esztendő. A Veszp489 Kristó, 1994.117-119. p. 490 Györffy, 1987.412. p. IV. Béla király Pál veszprémi püspök kérésére 1257. november 20-án erősítette meg Szent István király oklevelét a veszprémi püspökségnek adott birtokokról. 491 Hattyuffy, 1894.11. p. 234
