Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István: A település gyökerei
A TELEPÜLÉS GYÖKEREI A helység nevének eredete a régi magyar Tordas személynévre vezethető vissza, amelyet a középkorban előforduló, hasonló nevű nemzetség léte is bizonyít. Arra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre írásos dokumentum, hogy az említett család birtokrésszel rendelkezett volna a környéken. Birtokos volt viszont Tordason a Tétény nemzetség, amelynek tagjai leszármazásukat egészen a honfoglalás koráig vezették le, azonban nevük az írásos forrásokban csak a 13. század elején bukkan fel.24 A helynévanyag vizsgálata alapján Tétény (Töhötöm) vezér szállásterülete feltehetően a mai Nagytéténytől egészen a Bécsi-medencéig terjedt, magába foglalva Tordas környékét is.25 A nemzetség Tétény vezértől történő leszármazása csak feltételezhető, a Tétény és a Tordas nemzetség közötti kapcsolatról szintén nem rendelkezünk írásos forrással, így azok egymásból történő leszármazása sem igazolható. Károly János a 19-20. század fordulóján írt Fejér vármegye története című nagy ívű munkájában írta, hogy egy 1235-ben keletkezett dokumentumban említett „Turda" helynév Tordasra vonatkozik.26 Az okirat szerint II. András király (1205-1235) engedélyezte Salter vitéznek, hogy a tulajdonában álló Turdapusztát eladhassa Csák Ugrin esztergomi érsek (elhunyt 1204-ben) unokaöccsének, Miklós ispánnak (elhunyt 1239-ben). Salter vitéz a helységet a királyi család szolgálatában szerzett, a forrásban nem ismertetett jelentős érdemeiért kapta.27 A dokumentum szövege alapján azonban minden kétséget kizáróan nem igazolható, hogy az Tordasra vonatkozik. A szöveg alapján a puszta helye nem beazonosítható, valamint Fejér vármegyére utaló részek sincsenek benne. Igaz ugyan, hogy a Csákok törzsterülete Fejér vármegye északi részén, a Vértes előterében volt, a 13. századra a nemzetség több ágra szakadt és birtokaik más vármegyék területén is megtalálhatóak voltak. A dokumentumban szereplő Miklós ispán a család kis- faludi ágához tartozott, birtokai voltak többek között Fejér, Komárom, Sopron, Csanád és Torontál vármegyékben. 24 Karácsonyi, 1900. 988., 1007. p. 25 Györffy, 1977. 34. p. 26 Károly, 1904. 402-403. p. 27 HO CDP, 2004.14-15. p. 21
