Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Dakó Péter: A falu, amelyet szeretünk
A FALU, AMELYET SZERETÜNK 1727, 2002-ben 1757 fő. A lakásállomány az 1990. évi 439-ről 2002-re 540-re nőtt. A település kedvező adottságai; fekvése, rendezettsége, kiváló levegője miatt nagymértékben vonzotta a környező településen élőket, a fővárosból kiköltözni szándékozókat.437 A község közigazgatási területe 1675,9 hektár, amelyből 150,7 hektár jutott a belterületre, 1428,2 külterület és 97 zártkert. Kedvező mezőgazdasági adottságai az országos átlagot is meghaladta. A mezőgazdaság adottságait a kisszámú helyi kistermelőn kívül a Tordas-Gyúrói Mezőgazda- sági Szövetkezet és a Gazdaszövetkezet, illetve a ТО-RÓ Részvénytársaság hasznosította. A növénytermesztés mellett - búza, kukorica és napraforgó - húshasznú szarvasmarhát is tenyésztettek; a mezőgazdasági szövetkezetnél a magyartarka és a francia limuzin törzstenyészet, a nagy fehér hússertés pedig ellenőrzött tenyészet volt. A község életében jelentős változást hozó Hangya Szövetkezet egyik helyileg védett épületében működik az ország egyik fontos fajtakísérleti állomása. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Növényfajta Kísérleti Állomás feladata a külföldön és Magyarországon nemesítők által előállított növényfajták tesztelése. Foglalkoztatás szempontjából jelentős a 260 fő ellátottal működő Fővárosi Önkormányzat Fogyatékosok Otthona, amely a környező településekről is vonzott munkaerőt. Tordas község infrastrukturális ellátottsága kiemelkedően jó volt: ivóvíz-, elektromos-, gáz-, vezetékes telefon-, kábeltelevízió- és belterületi szilárd burPETOFI SÁNDOR SZOBRA (Juhász Csaba felvétele) 437 MNL FML XXIV. 1351a 2003. szeptember 2. 211
