Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Dakó Péter: A falu, amelyet szeretünk
A FALU, AMELYET SZERETÜNK a polgármester személyéről a megválasztott önkormányzati képviselők külön szavazással, a képviselő-testület alakuló ülésén döntöttek. (Tordas község megválasztott kép viselő-testületéinek névjegyzékét lásd a függelékben.) Az önkormányzati választásokat követően, 1990. október 12-én tartotta alakuló ülését Tordas Község Önkormányzata. Az ülésen határozatot hoztak, hogy a megválasztott polgármester a feladatát társadalmi megbízatásban lássa el, létrehozták az egységes és önálló polgármesteri hivatalt.421 Az egypárti tanácsrendszer súlyos terhet hagyott hátra a demokratikus jogállam kiépítőire. Az anyagi és erkölcsi rehabilitáció szinte a társadalom egészét érintette; a kárpótlás és kárrendezés végrehajtása elhúzódott a rendszerváltozástól napjainkig. A volt tulajdonosok részéről erőteljes igény jelentkezett az igazságtalanul okozott egykori sérelmek, károk orvoslására. Az államnak erkölcsi kötelessége volt, hogy a sérelmet szenvedett állampolgárok anyagi kárpótlásáról gondoskodjék, de ezt nem az ingatlanok és ingóságok visszajuttatásával, hanem a volt tulajdonosok részleges kárpótlásával orvosolta. A kárpótlás szabályait az 1991. évi XXV. törvény állapította meg, amelyet az Országgyűlés 1991. június 26-án fogadott el. A kárpótlási eljárás lebonyolítását az első fokon eljáró fővárosi, illetve megyei kárrendezési hivatalok látták el. A törvény végrehajtása érdekében Torda- son is megalakult Községi Érdekegyeztető Fórum, képviselve a kárpótlási jegy tulajdonosok érdekeit a földárveréseken. A képviselő-testület a fórum létszámát hét főben határozta meg: egy-egy fő a termelőszövetkezet képviselője, a termelőszövetkezet részarány tulajdonosa, és az önkormányzat képviselője, valamint a kárpótlási igényt benyújtó 14 fő közül négy. Utóbbiak közül Varga Sándor, Varga Károly, Flalenár Károly és Márkus Károly személyében már kialakult a javasoltak köre, akiket a képviselő-testület el is fogadott, a testület képviseletével Báhidszki Balázst bízták meg. A volt társtelepülés, Gyúró képviselő-testületének kezdeményezését egy közös érdekképviseleti fórum létrehozására ugyanakkor elutasították.422 Negyven- három éves fennállásának jelentős állomásához érkezett az Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amikor 1992. december 2-án a művelődési házban közgyűlést tartottak. A zsúfolásig megtelt teremben 222 tagból 193-an jelentek meg, hogy döntsenek a vagyonértékelésről, a vagyon- csoportosításról és a szövetkezetből kiválókkal történő elszámolásról. 421 MNL FML XXIV. 1351a 1990. október 12. 422 Uo. 1992. március 4. 205
