Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Bödő István-Czetz Balázs-Dakó Péter: "Tordason mindig kék az ég"
Tördas Látható, hogy a fő közlekedési úttól és a limestől távol eső, a római korban jelentős szerepet nem játszó településen is találhatóak, még ha csak szórványosan is, római kori emlékek, amelyek előkerülésére, ha nem is nagy számban, de bármikor számítani lehet Tordason. Az írott forrásokban található, Tordasra vonatkozó első ismert utalás „Thordos" alakban 1270-ből származik. A helység középkori birtokosa a Nyulak-szigeti domonkosrendi apácakolostor volt. A település a tizenöt éves háború (1593-1606) idején elnéptelenedett, újratelepítésére a török kiűzése után, 1713-ban került sor. Ekkor a felvidéki vármegyékből származó evangélikus vallású tót (szlovák) jobbágyok telepedtek le Tordason. A népesség a 19. század második felére teljesen elmagyarosodott. A helység földesurai 1697-től a Sajnovics család tagjai voltak, a család kihalása után (1782) a birtok leány ágon öröklődött tovább, sorrendben a Nagy, majd a Palocsay Horváth család javára. Tordast 1864-ben a Batthyány család vásárolta meg, 1875-ben a sörgyáros Dreher család tulajdonába került. Fejér vármegye középkori közigazgatási beosztásával kapcsolatban nem maradt fenn írásos dokumentum. A török kiűzése után újraszervezett vármegyében Tordas az Alsó, későbbi nevén Vértesaljai járásba nyert besorolást. A következő változtatásra 1767-ben került sor, amikor az eddigi kettő helyett három járást alakítottak ki: a továbbra is fennmaradó, bár területében némileg csökkentett Sármelléki járás, valamint a megszüntetett Vértesaljai helyett létrehozták a Csákvári és a Bicskei járást. Tordas az utóbbi közigazgatási egység része lett. Egy 1849 májusában készített kimutatás szerint Tordas a Bicskei járás szentpéteri székhelyű második alszolgabírói kerületéhez tartozott. Az 1868-ban érvénybe lépett kerületi beosztás értelmében Tordas a Bicskei járás Váli kerületébe kapott besorolást (a főszolgabíró székhelye Tabajdon volt). Az időközben nagyközséggé vált település 1878. január elsejétől a Váli (1947-től Bicskei járás) része lett,22 majd 1950 és 1983 között a Székesfehérvári járáshoz tartozott. Napjainkban a2013. január elsején megalakult Martonvásári járás települése, a Tordasi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye. A település első ismert pecsétlenyomatal737-ből maradt fenn, rajta a Tordas felirat és az 1714-es évszám olvasható. A község jelenleg használt címerét Tordas Községi Önkormányzat Kép- viselő-testülete a 14/1993. (VI. 18.) számú határozatában fogadta el. A har22 Schneider, 1931. XVIII-XXI. p. 18
