Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)

Czetz Balázs: Nehéz esztendők. A diktatúra kiépítésének árnyékában

TORDAS Árpád a választási kampányban a két párt önállóságát, és zárkózott el az egyesülésnek még a gondolatától is, az év végére a politikai helyzet gyöke­resen megváltozott.334 A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési folya­mata Fejér megyében 1948 márciusában vette kezdetét. Első lépésként az alap­szervezetek egyesítésére került sor 1948. május 10. és 22. között, majd követ­kezett a Fejér megyei egyesülési konferencia 1948. május 22-23-án.335 A folyamat végül országos szinten, az MDPI. kongresszusával fejeződött be jú­nius 12-14-én. Az MDP tordasi taglétszámáról 1949-ből állnak rendelkezésre adatok, ekkor 68 fő volt párttag, a párttitkári posztot Klucsik Imre töltötte be, aki már korábban az MKP berkein belül is titkári funkciókat látott el. A kommunista hatalom előretörésével az egyházak is egyre nehezebb hely­zetbe kerültek. Tordason egy 1949 augusztusában kelt jelentés alapján 850 fő evangélikus és 341 római katolikus élt, mellettük még 80 reformátust is szá­mon tartottak. Biblia kör is működött a településen az evangélikus lelkész Görög Tibor vezetésével, mintegy harminc fő részvételével. A baptistákat ebben az időben a szekták közé sorolták, ehhez a felekezethez 21-en tartoztak Tordason vezetőjük Malicskó Mihály volt.336 Az egyházak és a hatalom szem­benállása mind nyilvánvalóbbá vált, az egyházi szervezetek működése foko­zatosan ellehetetlenült, a papokat, lelkészeket minden területen támadták, igyekeztek róluk terhelő adatokat beszerezni (vagy kreálni) és ezzel támad­334 Az országos politikában sorsfordító hónapok zajlottak, a Szociáldemokrata Párt önállóságának meg­szüntetése mellett zajlott a többi párt felszámolása is. A többpártrendszer teljes likvidálásának esz­közéül a kommunisták az 1949. február 1-én megalakult Magyar Függetlenségi Népfrontot szánták. A szervezet első, március 15-én lezajlott kongresszusán egyhangúan fogadták el a Magyar Dolgozók Pártjának vezető szerepét, vállalták a szocializmus felépítésében való aktív közreműködést, s vál­lalták: a következő országgyűlési választásokon közös jelölteket indítanak. (Romsics, 2000.293. p.) Amint azt Rajk László megfogalmazta: „A kör bezárult. Aki más programot vall, mint a szocializ­mus építését, az már a magyar nép ellensége". (Izsák, 1994.146. p.) A népfrontpolitika, s a május 15-én lezajlott - a népfrontba tömörített pártok által egyetlen közös listát állítva kiírt - parlamenti választások gyümölcseként a többpártrendszer felszámolása és a kommunista hatalomátvétel 1949 nyarára elérkezett, amelynek betetőzéseként az augusztus 18-án elfogadott népköztársasági alap­törvény (1949. évi XX. törvénycikk) legitimált. (Romsics, 2000. 294. p.) Ezzel kezdetét vette egy közel negyven esztendeig tartó, ám azon belül is több szakaszra osztható (1953 és 1955 között egy másik kommunista, Nagy Imre igyekezett elviselhetőbbé és hatékonyabbá tenni a Rákosi Mátyás által fel­épített rendszert, majd 1956,1968,1989) totalitárius államstruktúra, amelynek legfontosabb ismer­tetőjegyei az egypártrendszer, a hierarchikusan felépített tömegpártnak alárendelt államélet, az em­beri élet minden szféráját szabályozni kívánó hivatalos ideológia és a társadalmat permanens rettegésben tartó terrorrendszer. Totalitarianizmus, amely voltaképpen az olasz fasizmussal, vagy a német nemzetiszocializmussal rokonítható, (szerk.) 335 Bödő-Czetz, 2009. 376. p. 336 MNL FML V. 176b. 5. d. 170

Next

/
Thumbnails
Contents