Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Nehéz esztendők. A diktatúra kiépítésének árnyékában
Törd as ilyen szerencsés, Székesfehérvár például komoly háborús károkat szenvedett, a városban gyakorlatilag nem maradt egyetlen ép épület sem, a 7198-ból 833 teljesen elpusztult, 1244 helyrehozhatatlan károkat szenvedett, a többit - 45 százalékot - kisebb-nagyobb ráfordítással helyre lehetett hozni. A lakóházak közül itt a háború következtében 5712 sérült meg.300 Tordason a legnagyobb kárt az állatállomány szenvedte. Rendelkezésünkre áll egy 1944 januárjában készült kimutatás, amely részletesen ismerteti a településen található különböző haszonállatok számát. Ezen túlmenően ismert egy 1945. áprilisi kimutatás, amely a település háború utáni állapotát írja le. Összevetve a két adatsort megdöbbentő állatállomány csökkenést tapasztalhatunk. A háborút követően 192 lóból csupán 30 darab, a 214 szarvasmarhából mindösszesen 75 maradt (ebből 48 tehén). A sertések száma is drasztikus fogyást mutatott, a 475-ből 172 vészelte át a háborút. Érdekes módon a tordasi szamárállomány megduplázódott a háború alatt, így a korábbi egy szamárral szemben 1945-ben már kettő volt a faluban. A lábasjószágokból a háború után 510 tyúkot, 19 ludat, 35 kacsát számoltak össze, míg pulykából egy sem maradt. Az állatállomány drasztikus csökkenése a település gazdálkodását is befolyásolta, hiszen a mezőgazdasági művelés igaerejét a ló és a szarvasmarha adta, míg az élelmezésben a sertés és a lábasjószág játszott alapvető szerepet. így ezen állatok számának csökkenése a település lakóinak élelmezésére is alapvető kihatással volt. Mégis viszonylag szerencsésnek tekinthető a település, hiszen 1945 áprilisában az ellátottak száma (azoké, akik tudtak gondoskodni az élelmezésükről és az alapvető szükségleti cikkeikről) 1035 fő, a részben ellátottaké 75 fő volt, ellátásra csak 185 lakos szorult. Ekkor a településen liszt- és gabonakészlet nem állt rendelkezésre, napraforgóból viszont 15 mázsával rendelkezett Tor- das. Hús, illetve zsír szintén nem volt a faluban. A három hónapi ellátásra igényeltek tíz mázsa lisztet és ötven kiló zsírt. Igaerőből rendelkezésre állt 15 kettes fogat, a gépek közül két cséplőgép, arató- és kaszálógép viszont nem volt. A gépek üzemanyaghiány miatt ekkor nem dolgoztak. A község határában elterülő 2400 katasztrális hold szántóból 1400 holdat őszi búzával, 426 holdat tavaszi búzával vetettek be, 50 holdon kukoricát, 45 holdon burgonyát vetettek, 25 holdon egyéb haszonnövényt. Az adatok szolgáltatása idején, azaz 1945 áprilisában 450 hold bevetetlen szántóterület volt a településen.301 300 KSH, 1956.199. p. 301 MNL FML V. 176b/3. 156
