Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Két "világégés" között
Tördas kórház lebontásának több alkalommal nekiveselkedett a községi elöljáróság, ám mivel új épület felépítésére nem volt pénzük, a bontásra nem kaptak engedélyt. Nem a járványkórházon múlt tehát, hogy a korszakban nagyobb járványok a faluban nem voltak. Ehhez bizonyosan hozzájárult, hogy 1931-ben egy kilenc méter mély közkutat ástak a faluban, amely meglehetősen jó vizet adott. A kutat kialakítása miatt állatok itatására nem használták, ez szintén elősegítette, hogy a vize ne szennyeződjön el. A gyermekeket lehetőség szerint gyógykezeltették, 1927-ben egy gyermek sem hunyt el orvosi ellátatlanság miatt. A településen 1927-ben két fő hunyt el tüdővészben, nyolc fő aggkori végelgyengülésben, hárman görcsök (valószínűleg vérmérgezés) miatt, egy fő vízibetegségben (ödémásodás vagy tüdővizenyő), egy fő szívbajban, egy lakos májsorvadásban, hárman tüdő- gyulladásban, és ketten veleszületett gyengeségben.275 A településeken a közrendet a csendőrség tartotta fent. Tordason csendőrőrs nem működött, a község a martonvásári őrshöz tartozott. A mar- tonvásári csendőrök a járőrözés során a település tűzoltószertárában kialakított csendőrpihenőben intézhették a hivatalos ügyeket és itt pihenhettek meg. A községben a rendészetet a községi bíró gyakorolta, egy fogda állt a rendelkezésére, mely 2,5x3 méteres volt. A rendfenntartást szolgálta a két községi éjjeliőr is, akik fejenként 10 hektoliter búzát és házanként 50 fillért kaptak fizetségül. Az éjjeli őrségen kívül más szolgálatot nem láttak el, viszont kereset-kiegészítésként ők ásták a temetőben a sírokat is, felnőtt sírért nyolc pengőt, gyermekért öt pengőt kaptak. Mellettük szolgált még három hegyőr és két mezőőr is, akikre fejenként 150 katasztrális hold terület őrzése jutott. Ok nem a község alkalmazásában álltak, juttatásukat az őrzött terület birtokosai adták össze. 275 Uo. 122 TORDASI NÁSZNÉP (Magántulajdon)
