Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Két "világégés" között
Két „világégés" között Ferenc. A hangya bolton kívül László Sámuel is üzemeltetett egy szatócs- üzletet, amely a Fő utca 23 szám alatt várta vevőit. A László család működtette ekkor a település egyetlen kocsmáját is. A faluban három magánvágó- híd működött: Halenár Sándoré, Danis Jánosé és Kern Jánosé. A Dreher Jenő tulajdonában álló vízimalmot Csákány Lajos bérelte, a malom a váli vizet (csatorna) használta fel a működésre. A településen sem bank, sem takarékpénztár, illetve azok fiókja sem létezett, a lakosság hiteligényét az 1910-ben alakult helyi hitelszövetkezet elégítette ki. A szövetkezet 173 taggal és 8480 pengő értékű üzletrésszel működött, évi pénzforgalma elérte a 150 000 pengőt.272 Rendelkezésünkre áll a község költségvetése is az 1932-es esztendőből. A bevételi oldalon összesen 10.611 pengő szerepel, amely adókból (4614 pengő), igazgatási és vagyonigazgatási bevételekből, tüzrendészeti és közlekedési bevételekből állt. A kiadási oldalon ellenben már 17.207 pengő szerepelt, amely tetemes része az igazgatási (9638 pengő) és vagyonigazgatási (2327 pengő) kiadásokra ment el. Érdekes látni, hogy a tanügy és testnevelés rovatban 600 pengő, a közművelődés és egyház rovatban 670 pengő, míg a szegény és népjólét rovatban összesen csak 290 pengő szerepelt. Ezzel szemben a közlekedésre 1320 pengőt, a tűzrendészetre 911 pengőt terveztek éves szinten. A bevétel és kiadás között mutatkozó 6596 pengő eltérést különadó kivetésével igyekeztek pótolni.273 A település költségvetése 1915-től szinte minden évben deficites volt, így a különadó kivetésére évről évre sor került. A számokon és adatokon túl a település mindennapjairól, lakóiról is tudósít minket a község kérdőíves felmérése. A „nép általános jellemzése" címet viselő összeírásban a település lakóinak jellemzését olvashatjuk. Az általánosító, néhol túlzó kijelentések nem feltétlenül felelnek meg minden tekintetben a valóságnak, de általuk mégis képet kaphatunk az 1930-as évek Tor- dasáról és annak lakóiról. A település férfi lakóit szlávos középtermetű, világosbarna és sötétszőke hajú, szürke és kék szemű embereknek írták le. A nők leírásában szintén a fenti jegyek domináltak, szlávos, sötétszőke, világosbarna hajú és kék vagy szürke szemű. A lakosság általában jól bánt az idősekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel, gondjukat viselték. A testvérek között az örökösödési egyezség többségében megegyezéssel zárult, perre ritkán került sor. A lakosság nem 272 MNL FML IV. Tordas községi monográfia. 273 Uo. 119
