Bödő István: Tordas - Fejér Megyei Levéltár közleményei 34. (Székesfehérvár-Tordas, 2014)
Czetz Balázs: Két "világégés" között
Két „világégés" között ingó és ingatlan vagyontárgyakat - kivéve templomok, imaházak, szobrok, haranglábak -, amelyek az egyház tulajdonában álltak. A bizottság minden átvett ingatlant a helyi tanácsnak tartozott átadni, a pénzt és értékpapírokat a váli állami adóhivatalba kellett befizetni, míg az ingóságokat szintén a tanács megőrzésére bízták. A zavartalan termelés fenntartása értelmében a helyi tanács bölcsen úgy rendelkezett, hogy az egyházi ingatlanokat a termés betakarításának idejéig a korábbi tulajdonosok kezelésében hagyja „hogy fáradságuk és megműveléshez befektetett ősz- szegük el ne vesszék, és hogy idejük legyen létfenntartásukról ezen idő alatt gondoskodniuk" .246 A tanácsköztársaság társadalmi bázisa 1919. május-júniusra teljes egészében elfogyott, az élelmezési és ellátási problémákon nem sikerült úrrá lenni és a katonai kudarcok is egyre- másra követték egymást. A Forradalmi Kormányzótanács augusztus 1-jén lemondott, vezetői elmenekültek az országból. Tordason a fennmaradt jegyzőkönyvek szerint továbbra is az ellátatlanság; az alapvető élelmiszerek hiánya és a drágaság okozta a legnagyobb problémát. A helyi földműves tanács augusztus 10-én tartotta utolsó ülését, ahol felolvasták az alispán rendeletét, amely szerint a községi földműves tanács és intéző bizottság „erkölcsi és anyagi felelősségének fenntartása mellett helyét azonnal hagyja el és a községi ügyek vezetését a törvényesen megválasztott községi elöljáróságnak és képviselőtestületnek adja át". Ennek a rendeletnek a tudomásulvétele jelentette a településen a tanácsköztársaság hivatalos végét. Radikális változások azonban nem következtek be a települést vezető szerv összetételében. A szintén augusztus 10-én kelt képviselő-testületi 246 Uo. 1919. május 13. OkTATO TAHI.Лк TÖRÖTT APRÓ I (Közli: Wünscher,1943. 358. p) 103
