Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István: Kisapostag évszázadai
KISAPOSTAG ÉVSZÁZADAI A mai Kisapostag területén, illetve közvetlen szomszédságában a források már az Árpád-korban is említenek helységneveket. A legkorábban Süld neve tűnik fel az írásos emlékekben. I. (Szent) István király (1000-1038) 1020 körül a veszprémvölgyi apácáknak adományozta a Szentháromság szigetet, az adományt Könyves Kálmán (1095-1116) 1109-ben megerősítette. Az oklevélben Sild szigetet említik, mellette a süldi rév szomszédságában terült el egy szarvasmarha tartására szolgáló birtok, amelyet a falubeliekkel közösen használtak. A forrás a révben végzett vizahalászatot is megemlíti, ami annak jelentőségére utal. Az okirat 1295 körül készített hamis változatába beleírták, hogy tíz háznép foglalkozik a szarvasmarhákkal, földje nem közös a falu lakóival. Süldőt legközelebb 1330-ban, majd hasonló ügy miatt 1414-ben említik, amikor Pentele és Pentelemonostora határait állapították meg. E szerint Süld a Fehérvári Prépostság birtokába tartozó település.1 Az oklevelek szerint Süld Pentelétől délre feküdt, de az ennél pontosabb helymeghatározásra a régészet adhat lehetőséget. A település neve a későbbi forrásokban nem fordult elő. Tolvaj (Tolvoy) neve először 1217-ben fordul elő, amikor II. András (1205— 1235) az eddig a pozsonyi várhoz tartozó népeket átengedi a Veszprémi Püspökségnek. Az oklevél szerint a helység az apostagi rév és Földvár (Feldwar) között feküdt.2 Tolve néven 1338-ban a Veszprémi Káptalan birtokába iktatták be a vizafogókkal együtt, a szomszédos földvári apát tisztje azonban ellent mondott, csak a „Tolneher" patak feletti birtokrész és Duna-szakasz átadása ellen nem emelt kifogást.3 A vita megoldásáról valamint Tolvaj későbbi történetéről nem maradt fenn adat. A település feltehetően az először 1459-ben, Páznán néven említett Pázmándpuszta közelében helyezkedhetett el.4 Az Apostag elnevezés eredetével kapcsolatban két elmélet is elképzelhető. Az egyik teória szerint az ősi Após személynévre vezethető vissza, amelyhez hozzákapcsolódik az egy darabban lévő földeket kifejező „tag” főnév. Egy másik feltevés szerint a település neve az apostol szóból eredeztethető. Apostagon a korai Árpádkorban görög szertartású templomot emeltek, amelyet a tizenkét apostol tiszteletére szenteltek fel. Az apostol szó idővel eltorzult és így alakulhatott ki a mai elnevezés. Utóbbi elméletet támasztja alá az is, hogy 1675-ben a váci püspök összeírásában Apostagot Apostol néven említik meg.5 A Duna jobb partján található helységet csak a török kiűzése után különböztették meg a „kis” előtaggal. 19
