Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Dakó Péter: Dunaújváros árnyékában
Kisapostag története A külső segítséggel levert forradalom és szabadságharc megtorlási időszakában a nemzeti bizottság tagjait nem vonták felelősségre, de elnökét, Takács Imrét egy év börtönbüntetésre ítélték, melyet a hivatkozott jelentés szerint három évre felfüggesztettek.21 A valóságban azonban 1957-ben vonult be büntetése letöltésére a kistarcsai gyűjtőtáborba. A családból testvére és unokahúga, Szuhánszki Ferencné járt „beszélőre” hozzá.22 A szövetkezet dolgozói nem vettek részt a forradalmi eseményekben, továbbra is biztosították a község zavartalan ellátását. Anyagi kár érte - mint említettük - a szövetkezetei, mert az „ ellenforradalmi bizottságok elnökei ” a szövetkezet által felvásárolt terményeket elszállították Budapestre. A szövetkezet vezetése „benyújtotta a számlát” az illetékes községi tanácsok felé, „azonban tőlük azt a választ kaptuk, hogy követelésünket érvényesítsük a volt forradalmi bizottságok elnökeivel szemben" - számolt be Huszárfi István, a szövetkezet megbízott vezetője 1956-os évértékelőjében.23 A forradalmi események végnapjaiban, 1956. november elsején megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), 1957 tavaszától már községi és termelőszövetkezeti szervei is működtek. A kisapostagi pártalapszervezet 1957. február 7-én négy fővel tartotta meg alakuló ülését. Újabb két fő lépett be április 28-án, ám egyikük némi iróniával jegyezte meg: „hogy[ ha] ez a pártszervezet [is] úgy dolgozik, mint a múltban, akkor nem érdemes belépni, mert a múltban csak a bélyeget fizette és másról ővele nem beszéltek. ”24 Cséplőbrigád 1950 körül 130
