Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: Kisapostag a két háború között
Kisapostag története egy lassú társadalmi változás is bekövetkezett, hiszen mind többen hagytak fel a földműveléssel és lettek iparosok, kereskedők, sőt egy vékony értelmiségi réteg is kialakulóban volt. Ezt a már-már idillinek tekinthető állapotot a második világháború eseményei alapjaiban változtatták meg. A nagyközség tanítójához hasonlóan, 1938-tól a falu férfilakossága is rendszeresen vonult be katonai szolgálatra, és ahogy az ország egyre jobban belesodródott a háborúba, úgy estek el egyre többen a falu fiataljai közül is. (A második világháború hősi halottai és polgári áldozatainak névjegyzékét lásd a Függelék VIII-ban.) A háború elején a magyar katonák még távoli, ismeretlen harcmezőkön haltak hősi halált, azonban 1943-1944-ben sokak számára már nem volt kérdéses, hogy a Vörös Hadsereg el fogja érni az országot és természetesen Kisapostagot is. A kérdés csupán az lehetett, hogy a front mikor és milyen intenzitással vonul át a nagyközségen, mekkora pusztítást, milyen szenvedést okoz? Jegyzetek 1 MNLFMLV. 106a 1921. március 5. 408. p. 2 MNL FMLIV. 402a 1921. május 2.243-244. p. 3 MNL FML IV. 402a 1921. május 2. 229. p. 4 MNLFMLV. 106a 1921. március 5. 408. p. 5 MNL FML IV. 402a 1921. május 2. 243-244. p. 6 Belügyi Közlöny 1921: 1697. p. 7 MNL FML IV. 402a 1922. július 31. 339. p. 8 Címtár 1931: 144. p. 9 MNL FML IV. 402a 1922. május 1. 320. p. 10 1886. évi XXII. törvény. 11 Székes-fejérvári naptár 1924: 125. p. 12 MNL FML IV. 402a 1924. május 5. 226. p. 13 MNL FML IV. 401/590. 14 A tót kifejezést a forrásokban fellelt formában és a történeti munkákban szokásos módon használjuk, az alatt a magyarországi, többségében magyar vagy kétnyelvű szlovákokat értjük. 15 Schematismus 1916: 4. p. 16 Népszámlálás 1920: 12. p. 17 MNL FML IV. 405F638. 18 MNL FML IV. 402a 1936. december 22. 269. p. 19 MNL FML IV. 40517638. 20 Csehszlovákia az első világháborút követően alakult Csehországból, Morvaországból, Sziléziából és a Felvidékből. A több nemzetiségű állam megalakulását követően feszültséggel terhes kapcsolatot ápolt Magyarországgal, amelynek egyik oka a nemzetiségi kérdés volt. 21 MNL FML VI. 502. 22 MNL FML XV. 61. 23 MNL FML XV. 61. 24 MNL FML IV. 401a/28. 25 MNL FML VI. 502. 26 MNL FML VI. 502. 27 MNL FML IV. 402a 1928. február 6. 46-47 p. 28 MNL FML VI. 502. Személyi ügyek iratai. 29 MNL FML IV. 427. 30 MNL FML IX. 521. 31 MNL FML IX. 581. 32 Dunaegyháza 1942. 33 MNL FML VI. 421. 34 MNL FML VI. 502. 35 MNL FML IV. 402a 1929.július 29. 311-312 p 36 Címtár 1931: 145. p. 37 MNL FML IV. 403e. 38 Népszámlálás 1941: 75. p. 39 Farkas 1980: Politikai viszonyok. 216. p. 40 MNL FML IV. 401/210. 41 MNL FML XVII. 407. 98
