Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István: Egy település újjászületése
Kisapostag története A Tanácsköztársaság megalakulása után Kisapostagon is megtartották 1919. április 7-én a tanácsválasztást. A választáson minden 18. életévét betöltött férfi és nő szavazhatott. A megalakuló Kisapostagi Munkás-, Katona- és Földművestanács nyolc tagból állt, elnökének Szabados Mihály földművest, jegyzőjének Fecske Pál tanítót választották, utóbbi képviselte a községet az Adonyi járásnál. A tanács tagjaiból megválasztott háromtagú direktórium látta el a végrehajtói feladatokat, tagjai közé Chalupka János, Gyöngyösi János és Kopecz Károly került. Utóbbi látta el a pénztárnoki feladatokat is. A tanács bizalmi tagjai Fabó Sámuel és Pap Géza voltak.69 Kisapostagon 1919. április 28-án spontán népgyűlést tartottak, egy utalásokból ismert feljelentőlevél alapján a járási intézőbizottság vizsgálatot indított. Megállapították, hogy „Apostagon semmi néven nevezendő ellenforradalmi nyomok nincsenek, az említett fehérgárdáról szó sem lehet ez ideig”. A levélben feltehetően megvádolták a tanítót, Fecske Pált is, azonban megállapították, hogy a választásokat szabályszerűen vezette és mindenben a rendeletek értelmében járt el. A gyűlésen helytelenül viselkedő „elvtársnő” viselkedését „túlokoskodó butasággal” magyarázták. A vizsgálat során értetlenkedéssel fogadták a helyi pártszervezet bomlását, vezetőjét, Huszárik Sándort azzal vádolták, hogy a ruhapénzzel nem számolt el. Huszárik elismerte vétkét, kötelezte magát a hiba tíz napon belüli jóvátételére. A jegyzőkönyv alapján ekkor már létezett Kisapostagon a Kommunisták Magyarországi Pártjának helyi szervezete, azonban az adatokból az derül ki, hogy szervezettsége nem volt hatékony. A vizsgálat foglalkozott az árdrágítókkal Az ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKTÁBLA LELEPLEZÉSE 68
