Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)

Bödő István: Egy település újjászületése

Egy település újjászületése

Kisapostag határa, 1879 {Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala)

Részletes adatokkal rendelkezünk 1869-ből a mezőgazdasággal kapcsolatban. A gabonafélék közül búzát termeltek a legtöbbet, az évi 2200 mérő termés többet tett ki, mint a zab, az árpa és a rozs együttesen. A búza mellett jelentős kukoricatermelés is folyt a vidéken (2700 mérő). A búza egy katasztrális holdon hat, a kukorica húsz mérőt adott. A mérő szó alatt a pozsonyi mérőt kell érteni, amely a 18-19. században általánosan használt mértékegység volt, mennyisége mintegy 62,5 liternek felelt meg. Jelentős mennyiségben termesztettek burgonyát, amely évi kétezer mázsa termést adott, az ipari növények közül pedig kendert (120 mázsa).9 Az állattenyésztés keretében Kisapostagon 31 magyar fajtájú szarvasmarhát, 42 lovat, valamint 64 sertést tartottak. A juh- és kecsketartás itt nem volt jellemző, a baromfitenyésztéssel kapcsolatban nem végeztek felmérést.10

Az adatokból is kitűnik, hogy Kisapostagon a földművelés töltött be fontosabb szerepet, ami nem véletlen, hiszen a helységben nem voltak kiterjedt területű rétek és legelők. Az állatállomány alacsony számának okaként a szűkös legelők mellett figyelembe kell venni a letelepedéssel járó nehézségeket is, ami nem tette lehetővé a nagyobb számú háztáji állattartást.

49