Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István: Kisapostag évszázadai
Kisapostag története szereplő robotkötelezettségeket, valamint intézkedik a forspont (előfogatozás) szokásjog szerinti igénybe vételéről. Az uraság évi háromszáz rajnai forint ellenében engedélyezte az egyházaiaknak, hogy ötven akó borukat a kocsmákban „ illendő áron” kimérjék. Megtiltotta viszont a jobbágyoknak, hogy Kisapostagon újabb szállásokat emeljenek, mert aki így tesz az „épületinek azonnal való széthányá- sával és lerontásával, büntetödni fog A szerződésben említenek egy kis tavat is, amelynek lecsapolására buzdította a földesúr az embereket, mert a tó helyén termő fü fáradozásaikért bőven kárpótolja majd őket. Az uraságnak járó ajándékozással kapcsolatban az 1770. évi contractus maradt érvényben. A szerződés végén a gazdák kijelentették, hogy az egyezség mindenben a saját kívánságaik szerint íródott. A contractust a birtokosok részéről báró. Rudnyánszky József, Rosty Pál, Tahy Antal és Cseh László, míg Egyházáról Csrepka Márton bíró és Szurma Mátyás jelenlétében kötötték meg.50 A szerződés helytartótanácsi jóváhagyása 1785. június 28-án történt meg. A korábban már említett, 1775-ben készült térkép - amely a korszak jeles geográfusának, Karpe Mihálynak a munkája - alapjában véve nem Kisapostag- ról készült, hanem a szomszédos helységek határvitájának eldöntésére, de kedvező módon a mappa jobb felső sarkában a pusztát is pontosan ábrázolja. így képet kaphatunk Kisapostag akkori beépítettségéről: a térképen a patak két partján szétszórtan több mint hatvan építmény látható, ezek feltehetőleg nyári szállások és gazdasági épületek lehettek.51 Adattal már 1758-ból rendelkezünk a kocsma kisapostagi bérlőjével kapcsolatban, ugyanis Scultéti András „korcsmabérlő" adósaival szemben fennálló követeléseinek behajtásához a vármegye támogatását kérte. A közgyűlés az ügy elintézésére az illetékes szolgabírót küldte ki.52 Az 1774-1775-ben végzett dicalis összeírásban állandó lakosként egy családfőt, Petár János kocsmárost írták össze, aki a kocsmát évi 12 forintért bérelte.53 Az 1780-as években készített, II. József király (1780-1790) által elrendelt első katonai felmérés külön nem foglalkozik a pusztával, csak egyszer említi a nevét „ Egyházy szalások" néven, amely elnevezés a terület dunaegyházaiak általi használatára utal.54 A II. József uralkodása alatt lebonyolított első magyarországi népszámlálás alkalmával (1784-1787) már részletesebb képet kapunk Kisapostag (a dokumentumban „Kiss-Apostag" formában szerepel) demográfiai viszonyairól. Ekkor összesen négy családot írnak össze, akik négy házban éltek. A tényleges népességszám 16 fő, közülük hat nő és öt gyermek. A népszámlálás alkalmával a nemeseket is számba vették, ellentétben az adóösszeírásokkal, ami újdonságnak számított. A nemesség tiltakozott is az ellen, hogy a „köznéppel egy kalap alá vették” őket. Kisapostagon összesen három nemes lakott, akik feltehetően mindhárman külön házzal rendelkeztek. A földbirtokosok neve név szerint nem lett feltüntetve az összeírólapon.55 36
