Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Bödő István, Czetz Balázs, Dakó Péter: Kisapostag, a „hídfalu”
Kisapostag, a „hídfalu” A2. mezőben a címerkép felül egy sorban három ezüst, kétablakú, a középső alatt egyablakú épülethomlokzat. Magyarországon az első népszámlálást 1784-87-ben tartották. A községben akkor négy ház volt; háromban nemesek, egyben jobbágyok laktak. A szimbólum erre a társadalmi megkülönböztetésre utal. A 3. mezőben három-kettő-három osztató nyolc, fehér egyablakú épület- homlokzat látható. A Paksy család örököseitől bérelt nyolcszáz hold kisapostagi földet 1734-től művelték a dunaegyházi taxás jobbágyok. A 19. század derekán megvásárolták, ugyanakkor fokozatosan megkezdték az áttelepülési az addigi nyári szállásaikra. A hagyományok szerint először nyolc család költözött át - a Varga, Szabados, Vida, Váczi, Kollár, Juhász, Fabó és Szurma család s erre utal a nyolc házkép. A kék alapú 4. mezőben négyszer vágott két ezüst hullám ikerpólya a címerkép. A község földrajzi helyzetét jelképezni. A két szélső kék pólya a Duna két partját, a középső a szigetet, a két fehér a valamikori Kis- és Nagy-Dunát. A címer körirata: Kisapostag. A címerpajzsot érintőlegesen, díszített, feliratozott gyűrű övezi. A motívumot egy kora bronzkori (i. e. 1700) - Kisapostagon 1934-ben kihantolt - zegzugos mészbetétes díszítésű edény ihlette, amely a szak- irodalomban, mint azt már olvashattuk, a „kisapostagi kultúra” elnevezést kapta.31 Kisapostag címere 17
