Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Dakó Péter: Dunaújváros árnyékában
Kisapostag története készítettek, ami a legesősebb időjárás idején is a járműforgalmat lehetővé teszi. A járás legtöbb községében az utak állapota, járhatatlansága nagy gondot okoz... Kisapostag nem a Megyei Tanács kezdeményezte akcióban, hanem még azelőtt hozzálátott a probléma megoldásához, ezt dicsérően kell említenünk. ”65 Az élelmiszer és fagazdasági hatáskör vizsgálata során megállapították, hogy a községben a Dunaújvárosi járás legkisebb termelőszövetkezete gazdálkodott: közös területe 773, melyből szántó 649 hektár, a közös munkában részt vevők száma kilencven fő. A kiemelten kezelt ágazatokban (tejtermelés, zöldségtermelés) a járási átlag felett értek el eredményeket, de az ipari szolgáltatás vonatkozásában a lakossági szükségletek kielégítése a magánkisiparra hárult. Az iparosok közül nyolcán főállásban, míg öten mellékfoglalkozásban dolgoztak, szabó, cipész és asztalos szakmában azonban hiány mutatkozott. A község áruellátását a Mezőföldi Egyesült ÁFÉSZ biztosította egy-egy élelmiszerbolt, vegyes-vasműszaki bolt, italbolt és húsbolt üzemeltetésével. Az üzlethálózat átszervezése folyamán tervbe vették egy korszerű ABC áruház építését is.66 Vizsgálták a község oktatási és művelődési helyzetét, a tanács hatáskörébe tartozó intézményeket: az általános iskolát, a napköziotthonos óvodát és a klubkönyvtárat. Az iskolában két alsó tagozatos tanulócsoportban két nevelő tanított, a felső tagozatos diákok Dunaújvárosba jártak be. Az iskola ellátottságát jónak ítélték meg, rendelkezett azokkal a tárgyi és személyi feltételekkel, amelyek szükségesek az oktató-nevelő munkához. A tanulói létszám, 1971/72-ben 84, 1972/73-ban 71, 1973/74-ben 65, 1974/75-ben 39, 1975/76-ban 29 fő; ez a nagymérvű létszám csökkenés felvetette az iskola további fenntarthatóságának kérdését, amely néhány év múlva be is következett. Az óvodában kisebb mértékben ugyan, de szintén csökkent a gyermekek létszáma: 1971/72-ben 29, 1972/73-ban 28, 1973/74-ben 25, 1974/75-ben 20, 1975/76-ban 21 fő volt. A községi klubkönyvtár esetében számadatokat nem közölt az ellenőrző bizottság, de tevékenységében kifogásolták az évi tíz alkalommal tartott „műsor nélküli táncos mulatságot”. Összességében jónak ítélték a három intézmény nevelői munkáját.67 Egészségügyi alapellátás szempontjából a község Baracs II. (Templomos) körzetéhez tartozott, ellátását a körzeti orvos végezte (1956-ban dr. Szmolenszki Imre, 1962-ben dr. Csitári László, 1963-tól dr. Körösi László, 1974-től dr. Szabó László), munkájukat a községben a körzeti ápolónő segítette. Dr. Körösi László 1963 és 1972 között volt Baracs-Templomos mellett Kisszentmiklós körzeti orvosa is. Első önálló munkakörét betegei iránti odaadó figyelem, aktivitás jellemezte. Szeretetreméltó személyiségétől nehéz volt az elválás, amikor 1973-ban családi okok miatt Százhalombattára költözött. Hűségesebb betegei közül többen még új helyén is felkeresték. Kiváló gyógyító munkája mellett kreatív szervező tehetségét is tanúsította, amikor a százhalombattai 146
