Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Dakó Péter: Dunaújváros árnyékában
Kisapostag története A Fejér Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Dunaújvárosi Járási Hivatala Elnökének utasítására 1976 márciusában komplex vizsgálat zajlott le a községi tanács 1974/1975. évi tevékenységére vonatkozóan, amelyet a hivatal szakigazgatási szervei szakterületükre vonatkozóan folytattak le. Az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvek olykor nem csak a vizsgált két évet foglalták össze, hanem a községi tanács többévnyi munkáját, évekre visszamenőleg összefoglalták a község gazdasági, társadalmi, kulturális és általános fejlődését is. Helyigénye miatt nincs lehetőség a teljes anyagot leközölni, csak a legfontosabb adatokat kiemelve ismertetjük a tényeket. A tanácsi apparátus négy főből állt: a tanácselnök, a végrehajtó bizottság titkára, egy pénzügyi előadó és egy hivatalsegéd, utóbbit csak négy órában alkalmazták. A képesítési előírásoknak valamennyien megfeleltek, politikai és szakmai felkészültségük alapján alkalmasnak ítélték őket a feladatra. A községi tanács 17 főből állt. A kötelezően előírt, és a munkatervben tervezett évi négy ülést mindig megtartották, ezeken a részvétel aránya átlag 85 százalékos volt. Valamennyi tanácsülésről készült jegyzőkönyv, ezekhez csatolták a különböző beszámolókat is. Az üléseken a tanácstagok aktivitása megfelelő volt, a napirendi témákhoz átlagosan három-négy hozzászólás hangzott el, melyek „ törődést, a község helyzetének, a lakosság igényeinek és szükségleteinek ismeretét tükrözik. A tanácstagok a hozzászólások keretében több hasznos javaslatot tettek. ” A végrehajtó bizottságnak öt tagj a volt. A munkatervekben is meghatározott évi 12 ülést megtartották, ezen kívül két rendkívüli ülésre is sor került. A tagok megjelenése 87-100 százalék között változott. Megállapítható, hogy a bizottság a pénzügyi- és költségvetési gazdálkodást, a lakosságot terhelő helyi adók behajtását, valamint a fejlesztési alappal kapcsolatos feladatokat megelégedésre végezte.63 A községi tanács szakigazgatási tevékenységéhez az alanyi és tárgyi feltételek biztosítottak voltak. A feladatok nagy részét a végrehajtó bizottság titkára egy személyben látta el, és az ő távolléte (betegállomány, szabadság, tanulmányi szabadság) értelemszerűen nagyban befolyásolta az elvégzett munka minőségét. Ezért fordulhatott elő, hogy elhúzódott az ügyintézés határideje, akár egy-más- fél hónapon keresztül nem iktatták a beérkező leveleket, nem kerültek irattárba az elintézett ügyek.64 A jegyzőkönyvben felsorolt hiányosságok némileg cáfolták az alanyi és tárgyi feltételek biztosítottságát. De mielőtt bárki felett ítélkeznénk, nézzük meg, milyen ügyeket jelentettek ezek a szakigazgatási feladatok. A költségvetési és adóügyi feladatokon túl idetartoztak az olyan közigazgatási feladatok, mint a mezőgazdasági ügyek (növénytermelés, kertészet-szőlészet, növényvédelem, állattenyésztés, állategészségügy, földügyi igazgatás, termelőszövetkezeti igazgatás, egyéb mezőgazdasági ügyek, erdészet, vadászat, élelmiszeripar és termékforgalmazás). Az ipari és kereskedelemi ügyek, a munkaügyek, az egészségügy (közegészségügy, járványügy, gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszerellátás, 144