Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Dakó Péter: Dunaújváros árnyékában
Kisapostag története DUNAÚJVÁROSI VÖRÖS CSIIIAG TERfIElŐSZÖVETKEIET ALAPÍTÓ TAGJAI mu mi&tMmmm&MM ámsM mmmm Az EGYESÜLT TERMELŐSZÖVETKEZET TABLÓJA, 1985 A termelőszövetkezet az évek során egyre fokozottabb munkaerőhiánnyal küzdött. A tagság nagy része megöregedett, a munkaképes tagok nagyobb részét az állattenyésztés kötötte le, s kialakult egy olyan réteg, amely a közös munkában rendszertelenül vagy egyáltalán nem vett részt. A fiatalok többsége az iparban - főleg Dunaújvárosban - találta meg boldogulásának feltételeit, még ha a rendszeresen dolgozó tagok részére évről-évre nagyobb részesedést is kínált a termelőszövetkezet; az egy dolgozó tagra jutó részesedés 1966-ban 16 978 forint volt a múlt évi 13 956 forinthoz képest.34 A termelőszövetkezet 1968-ban 1431 katasztrális holdon 173 taggal gazdálkodott, vagyonának összértéke 13 millió forint, az egy tagra jutó átlagjövedelem évi 24 466 forint volt. Munkaerő gondjait jelezte az a tény, hogy a tagság átlag életkora 53 év, illetve 71 öregségi járadékos volt. Jelentős intézkedés történt az idősek támogatására azzal, hogy az addig 260 forint járadékot megemelték négyszázra.35 A termelőszövetkezet számára az 1979. év hozott jelentős változást: a dunaújvárosi Vörös Csillag és a kisapostagi Napsugár Termelőszövetkezet március elsején egyesült. Az egyesülés előtti években a két szövetkezet gazdálkodásában, jövedelmi színvonalában lényeges eltérés nem mutatkozott. Termelési szerkezetük azonos volt, fő terményként búza, kukorica és burgonya termesztése szerepelt. Az összterület 4200, ebből szántó 3356 hektár volt, a tagok teljes létszáma csaknem 132
