Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Dakó Péter: Dunaújváros árnyékában
Dunaújváros árnyékában lakoztak a járási versenykihíváshoz, ugyanakkor községek közti „páros” versenyre hívták ki Baracs termelőszövetkezeti csoportjait és földműveseit. A versenyszellem fokozása érdekében az Arany Élet Termelőszövetkezeti Csoport elnöke további versenyre hívta az Új Élet Termelőszövetkezeti Csoportot a mezőgazdasági munkák elvégzése terén.12 Az 1953. május 5-ei végrehajtó bizottsági ülésen a baromfi és tojás beszolgáltatás kérdése — a május 17-ei „ országgyűlési választások tiszteletére ” - egyéni és csoportos vállalások sorozatát indította el. A község a félévi tervhez viszonyítva hatvan százalék, az Új Élet Termelőszövetkezeti Csoport „merész” száz százalék, az Arany Élet - a realitás talaján maradva - csak nyolcvan százalék teljesítését vállalta fel. Tóth János, Fekete János és Farkas Erzsébet (későbbi Fabó Jánosné) „népnevelő tanácstagok” a száz százalék teljesítése mellett vállalták, hogy ösztönzik a község lakosságát hasonló felajánlások megtételére. A tavaszi és az őszi mezőgazdasági munkák a tervezettnek megfelelően rendben folytak, azonban a sorozatos vállalások, felajánlások ellenére az esetleges elmaradásokat csak részben sikerült pótolni. Ehhez nagy részben hozzájárult a gépállomás szervezetlen munkája, a javítások elmaradása is.13 így fordulhatott elő, hogy 1953 októberében az elvégzett mezőgazdasági munkák terén az Adonyi járás községei közül Kisapostag a legutolsó helyet foglalta el.14 Késmárki Imre begyűjtési megbízott a végrehajtó bizottság 1955. március 18-án tartott ülésén ismertette az első negyedévi begyűjtési adatokat. E szerint a sertés 44, a tej 80, a tojás 73, a baromfi 212, a marha leadása 18 százalékban teljesült a tervekhez képest. Beszámolt arról, hogy az 1954. évi hátralékot - mivel terményféleséget egyáltalán nem talált - 12 termelőnél kellett „forintosítani”, ami 23 000 forintot jelentett. Októberben a begyűjtés a sertés esetében 85, a marha 97, a tojás 100, a baromfi esetében 97 százalékban, a kenyérgabona 95 és a takarmánygabona 74 százalékban teljesült az előirányzotthoz viszonyítva.15 Az 1955. év összegzése szerint a terményféleségek begyűjtése 103, az állat és állati termék 86, a tej 96,5 százalékban teljesült.16 Sztálin halálát (1953) követően az új szovjet vezetés Moszkvába rendelte és keményen bírálta a magyar vezetőket az addig követett sztálinista politika miatt. A pártfőtitkári poszt megtartása mellett leváltották Rákosi Mátyást a kormány éléről. Helyére Nagy Imrét nevezték ki, aki új kormányprogramot hirdetett. Nem csak az ország lakossága, hanem a „keményvonalas” pártfunkcionáriusok is azonnal megérezték, hogy egy új személyről, egy új politikai stílusról is szó van. A Nagy-kormány csökkentette a nehézipari beruházások mértékét és ütemét, előirányozta a könnyűipar fejlesztését és az életszínvonal emelését. Könnyítettek a parasztság beszolgáltatási terhein, megkezdődött a törvénytelenül elítéltek pereinek felülvizsgálata. A konnányprogram meghirdetése után Nagy Imre mögé állt a közvélemény többsége, a Rákosi mögé tömörültek azonban elszánt harcot folytattak a hatalom visszaszerzése érdekében. Nagy és Rákosi is tisztában voltak azzal, hogy politikájuk sorsa Moszkvában dől el. 127
