Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: A második világháborútól a tanácsrendszerig
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A TANÁCSRENDSZERIG ták - sőt vidéken tiltották - a pártok önálló tömeggyűlését, saját arculattal, plakáttal, akciókkal sem léphettek föl, továbbá a kampányra fordítható 12,7 millió forint fölött is az MDP delegálta népfrontbizottság diszponált.48 Országosan 16 választókerületet alakítottak ki, Fejér megye a korábbi választásokhoz hasonlóan a Fejér-Komárom-Esztergom kerülethez tartozott. Ebben a kerületben a népfront listáján 41 fő szerepelt Dobi Istvánnal és Olt Károllyal az élen. Mindezen körülmények után nem csoda, hogy a választások az MDP eredeti elképzelései szerint alakultak. A Fejér-Komárom-Esztergom megyei szavazókörzetben a 291 314 szavazatból (ez az összes szavazatra jogosult 94,64 százaléka) 280 919-en szavaztak (az összes szavazat 96,43 százaléka) a népfront jelöltjeire és csupán 7942-en (2,72 százalék) a népfront ellen, míg 2453 (0,84 százalék) érvénytelen szavazat volt.49 Kisapostagon, a május 15-én reggel 7 órától, délután 15 óra 20 percig tartó szavazáson 505 állampolgár (233 férfi és 272 nő) járult az urnákhoz. A megváltozott politikai légkörben, a megfélemlítések hatására már a településen sem lehetett kétséges a választás eredménye. A szavazók közül mindösszesen egy fő (egy női választó) mert a népfront ellen szavazni, így végül Kisapostagon a választók 99,8 százaléka támogatta a népfront jelöltjeit.50 Az új parlamentbe 402 képviselő jutott be. A kormány is jelentősen átalakult, a kormányfő Dobi István maradt, rajta kívül még két kisgazda (Bognár József és Ortutay Gyula), két parasztpárti (Erdei Ferenc és Darvas József) minisztere lett az országnak, míg a többi tizenegy tárcát az MDP jelöltjei kapták. A választások után azokban a községekben, ahol a népfront ellen szavazók aránya több mint tíz százalék volt, az MDP Központi Vezetőség Szervezési Osztálya utasítására a párt megyei bizottsága vizsgálatot indított „ a pártszervezet megjavítására és a reakciós befolyás kiküszöbölésére ”.51 A választások már egyértelműen bizonyították, hogy a kommunista hatalom- átvétel - ha még nem is teljes körűen - megtörtént az országban. Megalakult az MDP, amely magába olvasztotta, vagy felmorzsolta ellenlábasait, ezzel együtt az erőszakszervezetek, a tömegszervezetek is már mind a kommunisták irányítása alatt álltak. A gazdaság tervutasítás alapján működött, a kultúra, a művelődés és az oktatás szintén a párt irányítása alá került. Megindult az egyházak és bizonyos társadalmi rétegek ellehetetlenítése, felszámolása. Ezeknek a folyamatoknak a hatása Kisapostagon is jelentkezett, az iskola kikerült az evangélikus egyház fennhatósága alól, a begyűjtés és beszolgáltatás mind több földművelésből élő lakos életét ellehetetlenítette, a politika durván és direkt módon beavatkozott az emberek életébe. Mégis, az 1945 és 1950 közötti időszak csupán előjátékul szolgált a Rákosi- korszak legszömyűbb éveihez, amelyek még csak most vártak az ország és Kis- apostag lakóira. 121
