Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: A második világháborútól a tanácsrendszerig
A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A TANÁCSRENDSZERIG a hátralék utáni tíz százalékos felemelést, valamint kártérítést alkalmaztak. A kulákokat a szigorú elszámoltatáson túl egyéb, súlyosan diszkriminatív intézkedésekkel is sújtották, ezek egyike volt például a feketevágások elleni fellépés. A feketevágáson ért gazdákat a jegyzők minden esetben feljelentették vagyoni helyzetükre, kulák mivoltukra való tekintet nélkül. Kisapostagon 1948-ban az 1205 hold 1342 négyszögölre 93 937 búzakilogramm földadót és 170 770 búzakilogramm beszolgáltatási kötelezettséget róttak ki. Az összes gazdálkodók száma ekkor 405 fő volt, akik közül 236 főnek kellett beszolgáltatást teljesítenie. Az év közepén már 14 gazda, összesen 21 108 búzakilogramm beszolgáltatási hátralékban volt. Végül az 1707 mázsa gabonából augusztusra 1300 mázsát sikerült begyűjteni, a különbözetet kukoricával, napraforgóval és babbal igyekeztek kiváltani. A 165 levágott sertés után előírt 420 kilogramm zsírból 1948 áprilisáig 392 kilogrammot szolgáltattak be a településen, ugyanebben a hónapban összesen 2701 liter tejet is begyűjtötték, amelyből helyi fogyasztásra semmi nem jutott.44 A korszakban a jövedelmek elvonásának másik jellegzetes eszköze a békekölcsön (első alkalommal még tervkölcsön néven indították) jegyeztetése volt. A növekvő adóterhek, a kötelező beszolgáltatás mellett 1949-től éves rendszerességgel terhelték a lakosságot a formálisan önkéntes, valójában azonban nagyon is kötelező kölcsönjegyzésekkel. A gyakorlatban a tervlebontás módszerének megfelelően az összegeket kivetették munkahelyekre, azon belül pedig a személyekre is. Kisapostagon a hivatalosan nyilvántartott 221 jegyző közül 211-en jegyeztek összesen 45 500 forintot, azaz fejenként 215 forintot. A ránk maradt feljegyzésekből egyértelmű, hogy átlagosan egy havi bérnek megfelelő összeg volt az elvárás a jegyzés során. A községi alkalmazottak, például a bába ennek megfelelően 250 forintot, egyhavi fizetését jegyezte.45 Az így befizetett összegeket félévenkénti sorsolás útján öt év alatt fizették vissza. A tervkölcsön első sorsolása 1950. szeptember 14-én zajlott le. A jegyzést próbálták népszerűbbé tenni azzal is, hogy a nyereménykötvényekkel a féléves sorsolásokon kisebb-nagyobb összegekhez lehetett jutni (a felhívásban minden negyedik kötvényt biztos nyertesnek hirdették), és a főnyeremény a jövedelmi viszonyokhoz képest elképesztően magas százezer forint volt. Az MDP megalakulásakor megfogalmazott programnyilatkozatában már nyíltan deklarálta egy új függetlenségi front megalakításának szükségességét, amely a népi egység politikai tömegszervezeteként funkcionált volna, felváltva a demokratikus pártok többé-kevésbé laza koalícióját.46 Az erre a célra létrehozott Magyar Függetlenségi Népfront 1949. február elsején alakult meg Rákosi Mátyás elnökletével. A szövetség tagjai az MDP mellett, az FKgP, az NPP, a Magyar Radikális Párt, a FüggetlenMagyarDemokrataPárt,aszakszervezetek,aMagyarIfjúságnépiSzövetsé- ge(MINSZ),aDolgozóParasztokésFöldmunkásokOrszágosSzövetsége(DÉFOSZ) és a MNDSZ voltak. Kisapostagon a népfront községi bizottsága február 26-án alakult meg, a szervezetbe öt főt az MDP, egy-egy főt az FKgP, az NPP, az Egysé119
