Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: A második világháborútól a tanácsrendszerig
Kisapostag története A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülési folyamata Fejér megyében 1948 márciusában vette kezdetét. Első lépésként az alapszervezetek egyesítésére került sor 1948. május 10. és 22. között, majd következett a Fejér megyei egyesülési konferencia 1948. május 22-23-án.31 A folyamat végül országos szinten, az MDPI. kongresszusával fejeződött be június 12-14-én. Kisapostagon 1948. május 14-én tartották a két párt egyesülését és a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulását. Tekintve, hogy a Szociáldemokrata Párt működéséről nincsenek információink, egyesülés helyett itt inkább az új párt, az MDP megalakulásáról beszélhetünk. Elnöknek választották Kiss Józsefet, elnökhelyettesnek Damai Ferencet, titkárnak Británszky Istvánt, gazdasági vezetőnek Szabados Imrét. A megyei előadók előbb a nemzetközi helyzetet értékelték, majd biztosították a jelenlévőket arról, hogy „ nem felel meg a valóságnak, hogy a Magyar Dolgozók Pártja kolhozt akar”. Szorgalmazták a párttagok között, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét (MNDSZ) a településen is alakítsák meg. Kijelentették, hogy „ az MNDSZsegítségével megteremthetjük a jó közigazgatást, és a helyes demokratikus népnevelést ”.32 Az egyesülés előtt tagrevíziót is tartottak, ennek során 1948. március 17-én megállapították, hogy az alapszervezet által jelentett 22 fős létszám nem felel meg a valóságnak, mert négyen már elköltöztek a faluból, három tag pedig időközben kilépett a pártból, így az összeírás utáni tényleges taglétszámot 13 főben adták meg (ez számtanilag nem helyes, de nem tudjuk hova tűnt két fő a létszámból).33 Az erősödő kommunista hatás egyik jeleként született 1948 januárjában Rajk László belügyminiszter leirata, amelyben a „korszerűtlen és elavult” utcanevek megváltoztatásáról intézkedett. Amint a miniszter írta, a névváltoztatásra jó alkalmat teremtett a szabadságharc 100. évfordulója és felszólította a településeket, „ az összes utcanevek tüzetes és megfontolt átvizsgálásra és ennek alapján az utcanevekre [sic!] kifejezésre jutó városkép korszerű átalakítására”. A helytörténeti szempontból jelentős nevek megváltoztatását nem tartotta kívánatosnak a belügyminiszter, mint ahogy azt sem, hogy élő személyről nevezzenek el utcát. Kisapostagon a rendelet hatására február 21 -én a következő névváltozásokra került sor: Régi utcanév Új UTCANÉV Fő utca Petőfi Sándor utca Iskola utca Széchényi István utca Medgyes [Meggyes] utca Zrínyi Miklós utca Zsellér utca Kossuth Lajos utca Sarok utca Dózsa György utca Duna sor Duna sor Levente tér Szabadság tér Rózsa utca József Attila utca Víg tér Jókai tér Temető utca Ady Endre utca 112
