Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: A második világháborútól a tanácsrendszerig
Kisapostag története A községi bíró 1948 júliusában Madár György (FKgP) volt, a település tisztségviselői tisztét Czetz Artúr és ifj. Tóth Andrásné töltötték be. Az elöljáróság tagjai Csikós József (FKgP) másodbíró, P. Szabados Imre (MDP) és Kiss Bálint (FKgP) esküdtek voltak. A képviselő-testület tagjai ekkor: Baksa György (MDP), Británszky István (MDP), Váczi János (MDP), Váczi Károly (MDP), Kiss Lajos (MDP), Kiss József (MDP), Major Ferencz (NPP), Kovács János (NPP), Hegedűs István (NPP), Szurma Jenő (FKgP), Horváth János (FKgP), Chalupka Pál (FKgP). Újraválasztották 1948 szeptemberében a képviselő-testületet, ennek tagjai az MDP részéről: Baksa György (tanító), Británszky István (községi altiszt), Váczi János (molnár), Kiss Lajos (földműves), Csikós Lajosné (háztartásbeli), Juhász József (kovács), Mogyorósi Antalné (háztartásbeli). Az NPP részéről: Monyák Pál (hentes), Hegedűs István (földműves), Major Ferenc (földműves), Kovács János (földműves). A kisgazdapárt részéről: Csikós József (földműves), Horváth János (földműves), Fabó Mihály (kereskedő), Papp József (földműves). A FÉKOSZ részéről a testületbe delegált tagok: Paksi János (földműves), Kollár Sándor (földműves), Surányi István (földműves), ifj. Tóth András (földműves). A tagok Szabados Imrét (MDP) bíróvá, Héder Józsefet (NPP) másodbíróvá, Váczi Sándort (MDP), Kopecz Imrét (MDP), Chalupka Pált (FKgP) és Szabó Ignácot (NPP) esküdtté, Damai Ferencet pedig közgyámmá választották. A kommunista párt kezdeményezésére 1947. augusztus 31-én országgyűlési választásokat rendeztek Magyarországon. Az 1945-ös választási törvény módosításával (1947. július 23.) szűkítették a választók körét. Nem szavazhatott, aki „fasiszta” pártnak volt tagja, aki politikai okok miatt rendőrhatósági felügyelet alatt állt, illetve a választások ideje alatt internálva volt, akit B-lista alapján politikai okokból megfosztottak állásától, aki ellen nyugdíjigény elvesztését vagy nyugellátás csökkenését elrendelő határozatot hoztak, aki a Vörös Hadsereg elől elmenekült az országból és 1945. október 31-e után tért vissza.27 A választói névjegyzékből az államvédelmi osztály és a rendőrség aktív közreműködésével - többnyire a polgári pártok és a szociáldemokraták támogatói közül - országosan mintegy félmillió szavazót kihagytak. A „reakciósnak” tartott polgároknak nem kézbesítették az összeíró íveket, illetve teljesíthetetlen feltételhez kötötték a választójogosultság megadását.28 Az új pártok indulását ajánlásokhoz kötötték, és a prémiumrendszer bevezetésével a többségi pártoknak kedveztek. Visszaélésekre adott alkalmat, hogy választói névjegyzékkel (a kék háttémyomású ideiglenes választói névjegyzékkivonat volt az ún. kék cédula) szavazhatott az, aki nem tartózkodott a választás napján a lakóhelyén. Ezt a módszert elsősorban a kommunisták alkalmazták, akik buszokkal, teherautókkal hordták a szavazóikat a településeken voksolni. Végeredményben a Fejér-Komárom-Esztergom megyei választókerületben mintegy húszezer fő választásra jogosultat hagytak ki a névjegyzékekből. Kisapos- tagon 17 főt nem vettek fel a választói névjegyzékre. 13 személyt - köztük Baksa 110
