Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: A második világháborútól a tanácsrendszerig
Kisapostag története Kéri Mihály, Szabó János útőröket, Somorácz Anna hivatalsegédet, Fülöp Mihály és Fülöp István rendőröket. Molnár Márton kántortanítót, aki csupán 1945 áprilisában szerelt le és került a településre, feltételesen igazolták, azzal az indokkal, hogy rövid ideje tartózkodik a faluban így előéletét nem ismerik.19 Közvetlenül a háború után a rendkívüli néphatalmi szervek, a nemzeti bizottságok alapvető szereppel bírtak a mindennapi életben. A nemzeti bizottságok kezdetben a felbomló régi közigazgatási apparátus helyett a helyi államigazgatás feladatát is ellátták, majd később szintén fontos szerepük volt a különböző belpolitikai folyamatokban (például földreform, tisztviselők igazolása) is. Érdemes röviden áttekinteni a Kisapostagon működő nemzeti bizottság többszöri átalakulással terhelt történetét. A településen 1945 februárjában alakult meg a nemzeti bizottság Madár György vezetésével. Tagjai voltak Závodi Pál, Szén Árpád és Szabados Imre.20 Más források a héttagú nemzeti bizottság megalakulását 1945 áprilisára teszik Fabó Mihály vezetésével.21 Fejér vármegye alispánja 1945 májusában rendelkezett a nemzeti bizottságok megalakításának „helyes” módjáról: „A nemzeti bizottság megalakítása a következőképpen történik: a nemzeti bizottság az Ideiglenes Nemzeti Kormány által elismert 5 politikai párt (Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Független Kisgazda-, [Földmunkás- és Polgári] Párt, Demokrata Polgári Párt22 és a Szabad Szakszervezetek tagjaiból alakítandó meg. A községben megalakult pártok és szabad szakszervezetek egyenlő számú (két-három rendes és egy-két pót) taggal foglalnak helyet a nemzeti bizottságban. ”23 Ennek hatására a kisapostagi bizottságot 1945. június 23-án újjáalakították, tagjai ekkor Szabó Mihály, Fekete József és Kollár János voltak az MKP színeiben. Váczi Pál, Somorácz György és Szabó Ignác a kisgazdapárt színeiben, Aladics Pál és ifj. Kiss József pedig a Földmunkások Szabad Szakszervezete képviseletében volt jelen. Szuhánszky Ferenc pártonkívüliként vett részt a bizottság munkájában. Elnöknek a kommunista párti Szabó Mihályt választották. 1946-ban már ismét új a bizottság összetétele, ekkor az elnök Aladics Pál, tagjai Szuhánszki Ferenc, Héder József, Váczi Pál és Kiss József. A járási nemzeti bizottság 1948. január 17-én felfüggesztette a kisapostagi szervezet működését. Ezt a lépést azzal indokolták, hogy a tagok nem tettek esküt és az elnöki tisztséget nem választás útján töltötték be. A valós ok azonban inkább az lehetett, hogy az akkori bizottságban csupán egy kommunista párti tag szerepelt és túlsúlyban voltak a Szociáldemokrata Párt tagjai és a független pártonkívüliek. Egy ilyen bizottság működését a mindjobban megerősödő kommunisták nem nézték jó szemmel, ezért mondvacsinált ürüggyel a bizottság működését felfüggesztették. Az 1948-as bizottság tagnévsora: Aladics Pál (pártonkívüli), Baksa György (szociáldemokrata), Szabó Ignácz (parasztpárti), Kiss József (pártonkívüli), Chalupka Pál (pártonkívüli), Váczi Pál (pártonkívüli), Héder József (pártonkívüli), Szuhánszki 108
