Bödő István – Czetz Balázs – Dakó Péter: Kisapostag története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 33. (Kisapostag, 2013)
Czetz Balázs: A második világháborútól a tanácsrendszerig
Kjsapostag története Az Ideiglenes Nemzeti Kormány által kibocsátott rendeletet, amely a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról rendelkezett, az Ideiglenes Nemzetgyűlés az 1945. évi VI. törvénnyel emelte törvényerőre. A földreform szükségességével, a nagybirtokrendszer felszámolásával egyetértettek a pártok, a megvalósítás módja azonban már megosztotta őket. A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tervezete volt a legradikálisabb, amit a Magyar Kommunista Párt (MKP) lényegében átvett. A reform az úri birtokok esetében száz, a paraszti birtokoknál kettőszáz holdas felső birtokhatárral számolt, az efölötti részt kártalanítás nélkül kisajátította. Teljesen ki kellett sajátítani a „háborús bűnösök” földjeit, valamint az ezer holdon felüli nagybirtokokat is. Az antifasiszta ellenállásban részt vevők háromszáz holdig mentesültek a kisajátítás alól. A földreform ezen formáját az Szociáldemokrata Párt (SZDP ) végül elfogadta, ám a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) nem támogatta. A rendelet eredményeképp a mezőgazdaságban korábban meghatározó közép- és nagybirtokrendszer teljesen megszűnt. Fejér megyében 1945. április 8-án hirdették meg a földreformot. Ekkor már több településen is folyt a földosztás. Április 20-ig minden községben megalakultak a földigénylő bizottságok, míg a megyei földbirtokrendező tanácsot csak április 23-án hozták létre.7 A földreform során igénybe vettek 331 542 katasztrális hold földterület, ami a megye müveit területének 58,2 százalékát tette ki.8 A több mint harmincezer igénylőből 28 742 fő jutott földhöz, átlagosan hat katasztrális hold földbirtokkal.9 Kisapostagon 1945. április 17-én készült el a földigénylők összeírási íve. A 67 nevet tartalmazó jegyzéket a földigénylő bizottság akkori elnöke Fabó Mihály és a tagok, Madár György, Kovács János, Héder József, Fehérvári János, Varga Imre és Chalupka Pál látták el kézjegyükkel. Ezen az íven még összesen 412 katasztrális hold igényt jelentettek be a kérelmezők. A megyei földbirtokrendező tanács végül csak 64 földigénylő 324 hold igényét hagyta jóvá. Fölosztandó föld azonban a településen nem volt, így a földbirtokrendező tanács határozata alapján a falu részére Baracs községnek kellett kiosztásra átadni háromszáz hold földet. A kezdetben vonakodó szomszéd település végül az Adonyi járási főjegyző utasítására hajlandónak mutatkozott a kért nagyságú terület átengedésére. A kiosztandó parcella azonban Kisapostagtól hat-nyolc kilométerre feküdt, így azt a nehézkes megközelítés miatt a falusiak nem fogadták el. A kisapostagiak kérték, hogy a településsel határos dr. Szitányi Béla és Forster Gyuláné-féle birtokból adjanak át a baracsiak részükre kiosztható földeket. Végül 1946. január 15-éig 61 főnek összesen 303 hold földet juttattak, átlagosan öt hold nagyságban. A 27 házhelyigénylő közül 1947 áprilisában 23 fő (köztük a helyi földműves-szövetkezet) jutott ötszáz- hatszáz négyszögöl nagyságú építési telekhez. Két főt miután kiderült, hogy már rendelkeznek lakóházzal, kizártak a juttatottak közül, két fő pedig ismeretlen hely104
