Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)

- 92 ­Tímáron egy közös birtok lehetett korábban. A Hochburg Le­véltárban van egy beiktatási parancs 1444-ből Héderváry Lőrinc ná­dortól, amely értelmében a fehérvári káplán Thimari Antal, Simon, Benedek és József testvéreket beiktatta néhány feloszthatatlan telek birtokosaként. A telkek az ún. „Sík-víze” nevű utcától a plébánia- templomig nyugat felé elhelyezkedő jobbágy telkek voltak. A latin szöveg így szól: „Anno 1444. Festő conversionis S. Pauli pure Statu- torio penes mandátum Statutorium Laur. Héderváry Palatini cum clausula »dicitur nobis« pro parte Antonii, Simonis, Benedicti et Josephi de Thimár in 2 Sessionibus in praedicta possessione Thimár in Cottu Albensi exist, habitum, item aliis sessionibus Jobbagyialibus a platce »Sik- Vize« vocata incipiens usque ad Parochialem Ecclesi- am jacentibus a parte occidentale in dicta possessione Thimár habit., cosque certo juris titulo concern, medio Capituli Ecclesiae Albensis peractae.” 4. A dobosi nagy csupasz dombon, az ún. „Templomhelyen” most - 1870-ben - több faragott homokkövet találtak, és egy templom körvonalai is kirajzolódtak. 5. Szentkereszten (bokodi erdő) nagyon szép templommarad­ványok láthatók, ma Vörös klastromnak nevezik. A falak kívülről és belülről faragott gránitkockákkal vannak kirakva, a templom belsejé­ben található oszlopokat is a mezőre építették. Az oszlopokból ma már csak a legbelső látszik, amely habarcsból és kavicsból áll. E so­rok írója, körülbelül negyven évvel ezelőtt még látta a szentélynek egy beboltozott részét és néhány jó állapotban megmaradt pillért. A templom északi részén még áll egy téglából épült faldarab, valószínű­leg az egykori kolostorhoz tartozott. 6. Gerencsér (puszta). Nem messze a fent említett templom kö­zelében, szintén a bokodi erdőben áll egy nagy, kör alakú, toronyhoz hasonlító épületrom, mely körül egy mély árok volt. A nép nyelvén „váracskának” mondták. 7. Kerekszenttamás. A zámolyi forrás közelében lévő dombon egy átmenetileg még két öl magas, kis kerületű toronyrom található. Korábbi időkben valószínűleg egy őrtorony lehetett, amelyről a Szé­kesfehérvárt és Komáromot összekötő utat figyelték. 8. A zámolyi temetőben van egy falrész, amely egy templom megmaradt része lehetett, ugyanis Zámoly a török pusztítás előtt fen­tebb, a hegyen állott. 9. Pátkán, a nagy halastó helyén, megtalálható még az erős fa­lú, hosszú és magas gát. Eredetileg a gát víz felöli részét nagy faragott kövekkel borították, amelyek az idő során eltűntek. Az íves vízátfo- lyót az egész gáton keresztül nagy faragott kövekkel borították, ezek egy részét az új malom építésekor elhordták.

Next

/
Thumbnails
Contents