Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)
- 74 — 1811 37. számú ház, Trauttenberg báró 1812 1813 1814 1815 1816 Úrbéri rendezés Móron Hatalmas fagy és jégverés az ágyakra dőltek. A Lamberg uraságok közül senki nem tartózkodott Móron. A Luzénszky család Székesfehérvárra költözött, és nyárig ott is maradt. Az első éjszaka mintegy negyven rengést számoltak meg. Eleinte a rengések naponta többször is ismétlődtek, a következő két-három év alatt sem telt el hónap, hogy ne lettek volna rengések. A környékbeli települések, ahol nagymértékben lehetett a földrengést észlelni a következők voltak: Keresztes, Szentgyörgy, Isztimér, Veleg, Kisbér, Császár, Pusztavám, Gánt és Pátka. Az első rengéseket azonban még Pozsonyban és Pesten is érezték (A károk leírását lásd a Lamberg Levéltárban és a kapucinus házi krónikában). Az ún. „Neugebäude” (Újépület), ma az Úri utca 37. szám alatt álló Trauttenberg házat Lamberg-Luzénszky Barbara grófnő építtette 1811-ben, az akkori jószágkormányzó részére. Ebben az évben termelték az egyik legkiválóbb bort Móron. A pénz akkori értékét jól mutatja, hogy egy pár bárányt a mintapéldányok közül negyven forintot érő bankjegyért adtak el. Az infláció 500 százalékon állt. Áprilisban felparcellázták az ún. Hermani szőlőhegyet, Vajalon az Antal-hegv alatt. Rendkívül gazdag a szőlőtermés Móron és környékén. Senkinek nem volt elég hordója, így kádakban, sajtárokban, teknőkben stb. és szinte az összes edényben fogták fel a mustot. A bort egy forint harminc krajcár és két forint között értékesítették. Azok a szőlősgazdák, akiknek nem volt saját fogatuk, felesbe fizettek a fuvarért. Ez azt jelentette, hogy tíz vödör szőlőzúzalék szállításáért a fuvaros tíz vödör szőlőzúzalékot kapott. Olyan enyhe a tél, hogy a csákberényi juhoknak még december 28-án is jelöltek ki legelőt az erdőben. Ezt követően azonban tavasszal Móron és környékén a szőlők teljesen elfagytak (Hivatali jelentés). Klatskót, a gánti erdészt valószínűsíthetően orvvadászok agyonlőtték az erdőben. Az erdész apját is megölték, aki szintén az uradalom szolgálatában állt (31. hivatali parancs). Ettől az évtől kezdve az uraságok már nem Pozsonyban töltötték a telet, hanem tartósan Móron telepedtek le, néhány hónap kivételével, amikor is Ikrényben tartózkodtak. A zámolyi forrásnál birkafürdetőt létesítettek. Eddig a csákberényi és a zámolyi juhokat Bodajkon fürdették meg (Hivatali jelentés). Az úrbéri rendezés értelmében megkezdődött a móri földek és a környező puszták - Toros, Tímár, Dobos, Árki, Vajai és Csóka - kimérése. Árkin felépítették a kápolnát, ami 3075 forintba ésT3 krajcár- ba került (Hivatali jelentés). Újra elfagyott az összes szőlő. Mivel 1812 óta szinte alig volt termés, a bornak az ára ötven forintról hatvan forintra emelkedett. Az Mór, gazdag szőlőtermés
