Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)

- 69 ­gudtak, női ruhába öltöztették, és szerencsésen kimenekítették Luzén- szky báró üveghintójában. Két megyei küldött nem tudta megnyugtat­ni és tévedésükről meggyőzni az embereket, akik ragaszkodtak ahhoz, hogy a király saját kezű aláírását akarják látni, és csak akkor hajlan­dóak elhinni, hogy a régi törvényeket visszaállították. Egy szolgabíró vezetése alatt, megyei hajdúkból álló megyei különítményt vasvillával, rudakkal, kövekkel stb. fogadtak, és távo­zásra kényszeríttetek. Nem maradt így más hátra, mint a hadsereghez fordulni segítségért, amelynek következtében két gyalogsági osztag vonult be Mórra. A felkelés vezetőit elfogták, és a megyei börtönbe vitték, ennek hatására ismét helyreállt a rend. Néhány embert több évi börtönre ítéltek, ők azonban az azt kö­vetkő koronázás alkalmával amnesztiát kaptak (Lamberg Levéltár). November 12-én két részre osztották Szentborbálapusztát, saját mezsgyével határolva. A hochburgi felosztás során az egyik fele Zámoly birtokosához került, a másik viszont Keresztes birtokosához. 1791. december 20-án megszületett Lamberg Terézia grófnő. Móron elkezdik a kövek árusítását, ugyanis eddig mindenki ott tört követ, ahol akart. A kisfaludi pajtákhoz és a pátkai csűr körfalához köveket szállítottak. Az akkor pénzügyi helyzetet a következő jellemezte: a zámolyi és a pátkai kocsmáros „konyhapénz” címen 15 forintot fizetett. Az összeget azonban megemelték, a zámolyinak harminc forintot, a pátkainak húsz forintot kellett fizetnie (Hivatali jelentés). Február 8-i parancs, No. 5, § 16. „Mivel a kecskehegyi kis ká­polna építéséhez téglát és meszet ígértem a kapucinusoknak, ezért a gazdasági hivatal - P[áter] Hospitius hitszónok mindenkori elismer- vénye fejében - a szükséges téglát és meszet rendelkezésre bocsátja” (Gróf Lamberg Fülöp). Egy november 11-i parancsban az alábbi kérdés szerepel: „Va­jon a zámolyi forrásnak még mindig nincsen vize?” A királyi kincstári jogügyi igazgatóság igazgatóhelyettesének, Kiss Mihálynak október 21-én, Pesten kelt eredeti levele a móri jó­szágkormányzóhoz: az igazgatóság engedélyezi két lovasberényi la­kos, özv. Kováts Györgyné és Szily András kincskeresését, miután a királyi igazgatósági tanácsnak bejelentették, hogy kincset találtak Kis­faludon, a Malom-csatorna mellett. Az akkori uradalmi jogügyi igaz­gató, Mihálkó Márton 1795. október 28-án kelt, a levéltárban eredeti példányban fellelhető válaszlevele is azt mutatja, hogy az igazgató és Farkas Imre ispán jelenlétével megtörtént a kincskeresés, amelynek so­rán a két lovasberényi egyén valóban nem talált semmit. Ahogy az sejt­hető volt, két láb mélységben egy vízben gazdag kút keletkezett. 1791 Megszületik Lamberg Terézia grófnő 1793 1794 Kápolna a Kecske-hegyen f 1795 kmcskeresés' Kisfaludon

Next

/
Thumbnails
Contents