Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)
— 64 — 1758 Kocsma Móron Katonai átvonulások Móri vásártartási jog Forrás Zámolyon 1759 1760 Oratórium Móron Fiáth megveszi Akát Kincsre leltek a csókakői várban? 2-V of 1761 A pátkai plébánia zőt tüntetik fel: „Székesfehérvár városának novemberben Mórról száz öl fát szállítottak, a fát szállítási költséggel együtt drágán, ölenként egy forint 45 krajcárért adták el.” Megkezdték és 1759-ben befejezték a móri községi és urasági nagykocsma építését (Hivatali jelentés). Áprilisban nyolc napon keresztül hatszáz szász katonát szállásoltak el Móron, majd június 9-én és 10-én 1800 fős rác sereg vonult át Móron észak felé a hadsereghez (Hivatali jelentés). Májusban Mór vásártartási jogot kapott Bécstől.13 Ezért 463 forint 16 krajcár adót kellett fizetni. Ebben az évben meg is tartották az első országos vásárt (Lamberg Levéltár). Májusban újra megeredt a zámolyi forrás, oly mértékben, hogy néhány napon belül elindíthatták a malmot (Hivatali jelentés). Február 24-én a gondnok a következőt jelentette egy hivatali jelentésben: „Északról rácok és németek, délről pedig rácok vonultak át e hét minden napján, így elég sok előfogatra volt szükségünk." Májusban elkészült a Lamberg grófi oratórium a móri zárdatemplomban, az oratórium építéséhez még a pápai engedélyt is be kellett szerezni Rómából (Lamberg Levéltár). Az 1760. június 6-i hivatali jelentés 5. paragrafusa alatt a következő szerepel: „Őexcellenciája Fiáth nádor (helyesen judex curiae, az- _azországbíró) megvásárolta Aka községet.”14 ^"^Talán helyénvaló itt egy történetet elmesélni, amelyet e sorok írója sokszor halott az édesanyjától (aki a következő jószágkormányzónak, Grünwald Pálnak a lánya volt), és amelynek igazságalapja is van. Goger György jószágkormányzó, aki 1756 és 1760 között szolgált Móron, gyanúba keveredett, hogy a csókái uradalmi méhésszel karöltve egy jelentős kincsre lelt a csókái várban. A gyanú alapja az volt, hogy a csókái méhész a móri piacon több ismeretlen aranypénzérmét próbált eladni. Tény azonban az, hogy a méhész megszökött a vizsgálat előtt, hátrahagyta feleségét három gyermekével, és soha többé nem került már elő. Ezt követően Goger jószágkormányzó ellen vizsgálat indult, és néhány hétig fogva is tartották az uradalmi kastély egyik szobájában. A vizsgálatot végzők azonban nem találtak semmit, erre a leköszönő Goger gyorsan Győrbe költözött, ott házat és birtokot vett, és jómódú emberré lett. A történet kortársaktól ered, ugyanis a nagyapám, Grünwald Pál lett Goger jószágkormányzó utóda. A pátkai plébániát egy rövid nyilatkozattal (a nyilatkozatot Trips bárónő, Mária Antónia, Fiáth Zsófia, Daróczy özvegye állította ki és írta alá 1747. január 16-án) már 1747-ben megalapították, azonban gróf Lamberg Ferenc Antal egy hivatalos alapítólevéllel csak 1761. október 18-án erősítette meg és bővítette javadalmait. Mindkét
