Seidel Ignác: A csókakő–móri uradalom történéseinek és eseményeinek időrendi elbeszélése - Fejér Megyei Levéltár közleményei 32. (Mór-Székesfehérvár, 2005)
- 59 Gánt, Csákberény, Nánapuszta, Keresztes, Szentborbála, Orond, Igar, Csurgó, Bodajk, Sőréd, Kajmáti, Nagyveleg, Kisveleg, Sárkány, Pusztavám, Ondód, Mór, Dobos, Toros, Vajai, Bököd, Szenterzsébet, Árki, Tímár, Tárnok, Szentkereszt, Kereki, Gerencsér, Szentgyörgyvár Kápolna, Kerekszenttamás és Ikrény (Hochburg Levéltár). Ezt követően, 1692. október 21-én Lipót császár leirata alapján a győri káplán bejegyezte Hochburg Jánost, mint a csókakői uradalom birtokosát. A csókakői várat 1692-ben, 1693-ban és 1694-ben még lakhatták, mert az erre vonatkozó latin nyelven írt, a móri Lamberg Levéltárban megőrzött pénzügyi számadásokban, amelyet az akkori Hochburg udvarbíró, Némethi állított össze, a következő áll: 1692. május 24.: egy ajtó a várban 50 dénár. Július 3.: két zár vásárlása a vár részére 55 dénár. Néhány török is maradhatott a várban, mert ugyanebben a számlában a következő is áll: „1692. augusztus 23. A Nagyságos Úr parancsára a török Mummi részére egy pár bocskor vásárlása 25 dénár. Ugyanennek a részére 1694. január 2-án egy pár nadrág vásárlása két forint. Csókában 1692. október 27-én az aknákhoz lőpor vásárlása 40 dénárért. 1693. február 24-én a Csókából megszökött török foglyok felkeresése közben hét mérföldre megközelítettem (az udvarbíró) András ispánnal Budát, ahol a rácok hármat elfogtak közülük. A kiadásaink, beleértve a rác vajdának adott ajándékot elérték a 14 forintot. 1694. május 25. Két csákberényi töröknek kenyérre: egy véka búza. 1695. január 14. szintén a törököknek hat véka gabona kenyérre.” Ezután az alábbi szavakkal megfogalmazott kiadások következnek: A csókái várban dolgozó munkásoknak; a kőműveseknek és a favágóknak. A munkákat ezt követően egyesével részletezi. 1693. május 24. Wolf nevezetű „testőrnek”, aki hosszabb ideig egyedül tartózkodott a várban, május 14. és és május 24. között egy forintot fizettünk. Az 1694., 1695. és 1696-os években építették a móri kapucinus rendházat. A kapucinusok segítésére Hartmann Johanna, Hochburg János özvegye, a csókakői uradalom örököse 1695. február 26-án egy alapítványt hozott létre tízezer forint értékben (Hochburg Levéltár). Az első indítvány a bokodi erdőben található kolostor felépítését tartalmazta a törökök által lerombolt templom mellett, az úgynevezett vörös kolostor mellett. A kapucinus atya, Wilibald páter közbenjárására azonban a kolostor helyét a mai helyén jelölték ki, annak idején ez a móri erdő területén volt. A miséket eleinte a magyar kis- templomban, ahogy manapság nevezik, tartották. A templom körül te1692 A csókakői vár 1694 A kapucinus rendház feépítése Móron
