Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Két világégés között (Erdős Ferenc)

1923 és 1929 között. Fehérvárcsurgó vezetőjegyzője 1929-től, fontosabb tisztségei: a tűzoltó egyesület parancsnoka, a Hangya- és a Hitelszövetkezet igazgatóságának tagja, a római katolikus egyházközség világi elnöke. Adamecz Aladár töltötte be a segédjegyző munkakörét. Somogyváron született 1891-ben. A jegyzői tanfolyam elvégzését követően bevonult katonának, a szerb, az orosz és az olasz frontokon harcolt, 1918-ban mint tartalékos főhadnagy szerelt le. A községi bíró feladatait Szikra Mihály látta el. Törvénybíró és pénztárnok Simon József, közgyám Pataky Imre. Az egészségügyi alapellátást a körorvos, dr. Kmetykó János látta el. Alsódraskócon született 1874-ben, orvosi diplomát 1904-ben szerzett, majd Budapesten kórházi gyakornok. 1905-től Bodajkon körorvos, ahol 1922-ig működött. 1923-tól Fehérvárcsurgó körorvosa. Az állategészségügyre Nagy Lajos körállatorvos felügyelt. 1923-ban Jeszenszky Lajos gyógyszerész személyes jogú gyógyszertárat nyitott a nagyközségben. Az említett egyesületek mellett működött az önkéntes tűzoltó egylet, parancsnoka Winkler Izidor vezetőjegyző volt. A római katolikus olvasókör tevékenységét Pintér György plébános irányította. Színjátszó csoportja működött a római katolikus felekezetnek és a reformátusoknak is. A szabadidő kulturált eltöltésére évtizedek múltával is példát mutatnak azok a fiatalok, akik a népszínművek bemutatásával nemcsak szórakoztatták kortársaikat, hanem közízlést is formáltak. A XX. század első évtizedeinek tömegszórakoztató „eszköze" a mozgóképszínház, általános szóhasználat szerint a mozi is vonzotta a lakosságot. 1926-tól voltak rendszeres filmvetítések, az üzem tulajdonosa Hegedűs Józsefné kérésére a képviselő-testület úgy foglalt állást, hogy újabb filmvetítési jog engedélyezését nem tartja indokoltnak. A levente egyesület megszervezése után fellendült a testedzés és a sportmozgalom. Fekete Béla a református iskola tanítója és Rotter Lajos a Hangya Szövetkezet üzletvezetője a tehetséges fiúkkal megismertette a labdarúgás szépségét, a játék szervezett voltát. A labdarúgócsapat 1925-ben alakult meg, tagjai zöld-fehér egyesületi színekben küzdöttek a győzelemért, ami nem is váratott magára. Az első mérkőzést a sárkeresztesiekkel játszották, l:0-ás diadalt arattak az Igarpusztán kialakított sportpályán. A községben az elöljáróság jóvoltából 1929-ben, a libalegelőből hasítottak ki területet sportpályának. A falu felső végén Bodajk irányában alakították ki a sportközpontot. A lakosság érdeklődéssel figyelte a vezetők és a fiatalok lelkesedését, támogatták a labdarúgókat, önkéntes adományaikból - kettőszáz pengő - vásárolták meg a futball-labdákat és a felszereléseket. Azonban futballcipőre még mindig nem tellett, az 1930 szeptemberében megtartott szüreti mulatságnak a szőlőlopásból származó bevételét fordították erre a célra. Fizetnie kellett annak, aki a mulatság díszítéséül használt fürtökből eltulajdonított. A tréfás mulatság oly