Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Két világégés között (Erdős Ferenc)

alapvetően nem változtatta meg a birtokviszonyokat, a házhelyek és mezőgazdasági ingatlanok juttatásával helyhez kötötték az olcsó munkaerőt nemcsak az uradalom, hanem a gazdák számára is. Az első világháborút követő esztendőkben bekövetkezett változásokat részben az 1920. és 1930. évi népszámlálás adatai tükrözik. A nagyközség területe 5221 katasztrális hold, népessége 1831 fő. A férfiak száma 873, a nőké 958, a világháború negatív hatása a nemek arányában is megmutatkozott. Nőtlen illetve hajadon 958, házas 755, özvegy 112, elvált 6. A lakosság nemzetiség szerinti megoszlása: magyar 1081, német 18, szlovák 2, egyéb 10. Felekezeti megoszlás: 869 római katolikus, 812 református, 145 evangélikus, 5 zsidó. A lakóépületek száma 270, kőből és téglából 43, kő- és téglaalapból vályogfallal épült 110, vályog és vert falú épület 117. A tetőszerkezetet 87 esetben fedte cserép, bádog vagy pala, zsindely borított 19 lakóépületet, 167 házat pedig nád vagy zsúpszalma. Külterületi lakott hely Igarpuszta, lakóinak száma 228. Az 1930. évi népszámlálás időszakában a lakosság száma 2004. A nemek közötti arány visszabillent természetes rendjébe, 1005 férfi és 999 nő élt Fehérvárcsurgón. Területe Rákhegy „bekebelezésével" 5357 katasztrális holdra növekedett. Jelentős változást tapasztalunk a lakóépületek mennyiségében és minőségében; a házak száma 395 - zömében a házhelyjuttatások következménye -, kőből és téglából 76, kő- és téglaalappal vályogfallal 300, vályogból mindössze 19 épült. A nagyközséghez tartozó külterületek Igar 193 és Rákhegy 249 lakossal. Winkler Izidor jegyző