Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)
Két világégés között (Erdős Ferenc)
KÉT VILÁGÉGÉS KÖZÖTT A tanácsköztársaság megdöntésének híre napok múlva érkezett meg Fehérvárcsurgóra. A megyei direktórium augusztus 3-i ülésén még megjelent a községi direktórium küldötte, a tanácskozáson megjelentek a proletárdiktatúra bukásáról, a Peidl Gyula miniszterelnök vezette kormány kinevezéséről értesültek. A március 28-án „felszámolt" képviselő-testület és elöljáróság augusztus 10-én tartotta első közgyűlését, amelynek legfontosabb tárgya a közbiztonság fenntartása volt. Polgárőrséget szerveztek, negyven megbízható férfiúból álló egység felügyelt a vagyonbiztonságra, megakadályozta a bosszút, a népharag megnyilvánulását, s megfékezte a leszámolást hangoztatókat is. A képviselőtestület a direktórium tagjait elszámoltatta a községi vagyonról és a kiadásokról, véleményezte a tanítók politikai magatartását, a testület kijelentette: a tanítók nem voltak a kommunizmus hívei, a kommunista tanoknak nem voltak terjesztői. Eljárást kezdeményeztek 16 személy ellen, akik „már az első forradalom után (1918 októbere) elhintették azokat a veszedelmes magvakat, amelyekből később... a rémes kommunizmus fejlődött [ki]". A politikailag megbízhatatlanokat a csendőrség letartóztatta, közülük ketten több hónapos börtönbüntetésben részesültek. A baloldali eszmék híveinek magatartása, megnyilatkozása a hatóságok figyelmét is lekötötte, 1921-ben három lakost szigorú megfigyelés alá helyeztek. A polgári közigazgatás helyreállítása feszült politikai légkörben valósult meg. Szeptember 9-én megszálló román katonai alakulat érkezett a faluba. Az első világháborút az antant szövetségeseként a győztesek oldalán befejező Románia katonái rémületben tartották a vidéket. Csak azt követően oldódott a megszállástól való félelem, hogy gróf Károlyi József visszaérkezett Fehérvárcsurgóra, ismét elfoglalta Fejér megye és Székesfehérvár főispánjának hivatalát, és október 12-én a magyar nemzeti hadsereg Horthy Miklós fővezérrel az élén bevonult a megyeszékhelyre. A lakosság többsége a nemzeti konzervatív eszméket követte. A képviselőtestület a Magyar Királyság Pártja felhívására az alábbiakban fogalmazta meg
