Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Jobbágyokból szabad földművesek (Erdős Ferenc)

A volt telkesek és zsellérek szántóföldjeit, rétjeit, káposztáskertjeit, a belsőségeket, a községi birtokokat az uradalmi földektől elkülönítették. A földművesek tulajdonába került a nemesek által haszonbérletben művelt több mint kilencven hold föld. Az egyezség szerint az egésztelekhez egy magyar hold belsőség, 24 hold szántó és 12 kaszás rét tartozott. A telkesek, zsellérek és javadalmasok (lelkészek, tanítók, jegyző) összes legelőilletősége meghaladta a 480 holdat, amelyet a Gaján túli dűlőben, a szilvakúti közös legelőben, a szőlők alatti legelőben és a falu felső végén levő dűlőben mértek ki. Károlyi György nemcsak a maradványföldekről (583 hold és 784 négyszögöl), hanem az azok után 1848-tól fizetendő kamatokról is „jobbágyai boldogulása" érdekében lemondott. Nagylelkűségét azzal tetézte, hogy a faluközösség tulajdonába levő két malom haszonbérének további fizetésétől is eltekintett. Az úrbéri egyezséget gróf Károlyi György írta alá és valamennyi érintett kézjegyével látta el. Az úrbéri egyezség alapján megszerkesztett birtokkönyv az alábbiak szerint rögzítette a tulajdonviszonyokat. Az uradalmi birtok 3638 hold, amely művelési áganként az alábbiak szerint oszlott meg: belsőség és kert 129 hold 670 négyszögöl szántók 1421 hold 796 négyszögöl rét 426 hold 415 négyszögöl legelő 484 hold 617 négyszögöl szőlő 11 hold 622 négyszögöl erdő 1163 hold 883 négyszögöl A földművesek összes birtoka 2840 hold és 690 négyszögöl. A feudális kötöttségektől mentes birtok megoszlása: telkes gazdák összes birtoka 2101 hold 971 négyszögöl zsellérek birtoka 146 hold 974 négyszögöl gazdák legelői 456 hold 166 négyszögöl palántáskertek 1 hold 59 négyszögöl szőlők (Aranyhegy és Öreghegy) 134 hold 920 négyszögöl Egyértelműen határozták meg a javadalmi földek területét is. E szerint a község birtoka 57 hold és 973 négyszögöl. A jegyző illetősége húsz hold és 758 négyszögöl, a katolikus lelkészt 36 hold és 469 négyszögöl, a katolikus tanítót 19 hold és 599 négyszögöl, a katolikus harangozót 301 négyszögöl, a református lelkészt 38 hold és 933 négyszögöl, a református tanítót 18 hold és 767 négyszögöl, az evangélikus tanítót 5 hold és 641 négyszögöl illette meg. A temetők (régi katolikus és református valamint az új temetők - katolikus, református, evangélikus) nyolc hold és 61 négyszögölet, a terméketlen és haszontalan területek közel 260 holdat tettek ki. Az 1868-ban összeállított birtokkönyv adatai szerint a csurgói határ 6945 hold és 967 négyszögöl volt. A megművelt terület 53 százaléka volt uradalmi, 47 százaléka pedig paraszti birtoktest.