Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Jobbágyokból szabad földművesek (Erdős Ferenc)

ges katonát a régi katolikus temető árkában hantolták el (az értékeiket védők bátor tette évtizedek múlva is apáról fiúra szállt, az idősebbek még napjainkban is úgy emlegetik, hogy öregapámtól hallottam a rabló horvátok kiűzését). Súlyos károkat okoztak a visszavonulók; Sárkeresztestől Csurgón át Mórig a falvakban okozott károkat 70 ezer forintra becsülték. A győzedelmes napokat az év végén újabb megpróbáltatások követték. A móri ütközet után (1848. december 30.) Perczel Mór tábornok hadtestének zöme Székesfehérváron át vonult Pest-Budára. A visszavonuló magyar hadsereget az osztrákok követték. Székesfehérvár térségét, köztük Csurgót is, 1849 első napjaiban szállták meg. Az ideiglenes császári fennhatóság négy hónapon át tartott, amikor a Görgey Artúr tábornok vezette magyar hadsereg tavaszi hadjárata visszavonulásra kényszerítette a császári csapatokat. 1849. április 25-én a megszállók elhagyták Fejér megyét. 1849 tavaszán a diadalmasan előretörő honvédsereg ismét visszaadta Fejér megye lakosságának a szabadság reményét. Irányi Dániel kormánybiztos azonnal felhívással fordult a megye népéhez, arra kérte a lakosságot, hogy az ellenség megsemmisítéséig támogassák a honvédség felszabadító háborúját. „Fel lelkes magyar nép! Föl a haza szabadsága és függetlensége nevében!" Az ellenforradalmi erők, az osztrák és a cári orosz sereg újabb koncentrált támadása a szabadságharc vérbefojtását eredményezte. 1849. augusztus 13-án a honvédsereg Világosnál letette a fegyvert. A császári megtorlást megszemélyesítő Haynau táborszernagy rémuralma nehezedett Magyarországra. Csurgón a megtorlás fő célpontja gróf Károlyi György volt, aki családjával 1849 júliusától a kastélyban tartózkodott. 1849. augusztus 12-én (a világosi fegyverletétel előtti napon) Maschek rendőrbiztos felségsértés vádjával letartóztatta a grófot, és erős katonai biztosítás mellett Pestre, az Újépületbe kísértette. A rendőrbiztos és pribékjei napokon át leltároztak a kastélyban, ugyanis nemcsak letartóztatták Károlyi Györgyöt, hanem javait azonnal zár alá is helyezték. A forradalmi átalakulással rokonszervező Károlyi Györgyöt több hetes fogvatartás után felmentették a legsúlyosabb vád, a felségsértés alól, 150 ezer forint hadisarc ellenében szabadlábra helyezték. A császári rendőrhatóság évekig megfigyelés alatt tartotta. A szabadságharc leverése nem jelentette azt, hogy az 1848 márciusa előtti állapotok térnek vissza. Az áprilisi törvények legfőbb vívmányai (jobbágyfelszabadítás, robot, egyházi tized, földesúri kilenced eltörlése) érvényben maradtak, csak az 1848 szeptemberében megszüntetett szőlődézsmát helyezték hatályon kívül. A katonai diktatúra, majd az Alexander Bach belügyminiszter személyével egybekapcsolt rendszer teret biztosított - ha korlátozottan is - a tőkés fejlődésnek. A forradalom és szabadságharc vívmányai rendkívül mélyen gyökereztek a földművesek tudatában; 1848 tavaszán feudális kötöttségektől mentes, önál-