Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Jobbágyokból szabad földművesek (Erdős Ferenc)

JOBBÁGYOKBÓL SZABAD FÖLDMŰVESEK 1848 tavaszára feszült helyzet alakult ki Csurgón is, elsősorban nem politikai okok, hanem az 1846-1847. évi silány termés miatt. A Sármelléki járás felső kerületében - ide tartozott a község is - a zselléreket, negyed- és nyolcadtelkeseket sújtotta az ínség. Bodajkon 180, Velegen 57, Csókakőn 119, Móron 614, Vajaipusztán 63, Csurgón 73 volt az éhezők száma. A részükre kiosztott ínséggabona csak tüneti kezelésnek bizonyult, alapvetően a társadalmi feszültségek okozták a szociális ellentmondásokat. A pesti forradalmi események híre futótűzként terjedt megyeszerte, különösen az elnyomottak, a jobbágyság körében talált visszhangra. Március 15-ét követő napokban Mór és térségét felkereső Viczenty Ferenc főszolgabíró arról tett jelentést, hogy a falvakban minden ember egyenlőségéről, függetlenségéről szóló hírek terjedtek el. „Adót többé nem kell fizetni, ezután senki sem parancsol" - hangoztatták a földművesek. Azt követően izzott fel a közhangulat, hogy ismertté lett a jobbágyfelszabadításról, a földesúri kilenced, az egyházi tized valamint a robot eltörléséről szóló törvényjavaslat, különösen az utóbbi gyakorolt pozitív hatást, a törvények szentesítése előtt általánossá vált a megyében - így Csurgón is -, hogy az uradalmak a tavaszi munkák megkezdésekor nem követelték a „gyűlölt robotnapokat". A lelkesedést hamarosan ellentmondások sora váltotta fel, különösen a jobbágyfelszabadításról szóló törvény váltott ki elkeseredést, ugyanis a törvény csakis az úrbéresek használatában volt földeket tette szabaddá; a zsellérek, az uradalom cselédei föld nélkül, üres kézzel lépték át a polgári fejlődés küszöbét. Ezért az április 3-ára a megyeszékhelyre egybehívott közgyűlés, amelyre a községek képviselőit is meghívták, feladatát, az elégedetlenség lecsillapítását nem tölthette be. A megjelentek hazatérve társaik között „ámító híreket, beszédeket tartottak". Csurgó esetében is a volt telkes jobbágyok szabad földművesekké lettek, a megművelt földek mintegy harminc százalékának lettek most már nemcsak használói, hanem az uralkodó által szentesített törvény szerint tulajdonosai. Az ellentmondások a községben is tetten érhetők: ellen-