Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Germánok és oszmánok szorításában (Vitek Gábor)

len, s parancsai szellemében cselekszik, megkapja Csókakőt. Közel húsz esztendei vitát követően a Nádasdyak csókakői uradalomra vonatkozó birtokjogát az uralkodó egy 1557. évi újabb adomány levéllel ismerte el. (Az időszak nagyobbik részében gyakorlatilag a törökök birtokolták.) Nádasdy Tamás (1498-1562) a korszak egyik legjelentősebb egyénisége, a XVI. század közepének legnagyobb formátumú magyar politikusa és legbőkezűbb főúri mecénása. Kisnemesi családból származott, szülei Nádasdy Ferenc és enyingi Török Orsolya. Anyja öröksége révén Itáliában tanult, majd II. Lajos titkáraként szolgált, több alkalommal diplomáciai megbízatást is teljesített. Az 1520-as években neves humanistákkal tartott kapcsolatot. A mohácsi csatavesztés után jelentős szerepet vállalt I. Ferdinánd (1526-1564) királylyá választásában. 1527-ben a budai vár kapitánya lett, 1529-ben török fogságba esett, Szulejmán szultán pedig kiszolgáltatta Szapolyai Jánosnak. Hamar elnyerte I. János király (1526-1540) bizalmát; 1530-ban kincstartó, új urának fontos megbízatásokat teljesített. Még ugyanebben az esztendőben megvédte Buda várát Roggendorff generális csapataitól. Erdemeiért Szapolyai Jánostól megkapta a fogarasi és a huszti váruradalmat. Helyzete mégis bizonytalanná vált; 1534-ben több főúrral együtt átpártolt I. Ferdinándhoz, az uralkodó egyik legbefolyásosabb híve lett. 1536-1543 között tárnokmester, 1537-től haláláig Vas vármegye főispánja, 1541-ig horvát-dalmát-szlavón bán, 1540 és 1554 között országbíró, 1553-ban bárói rangot kapott. A pozsonyi országgyűlésen - 1554 márciusában - nádorrá választották, az uralkodó pedig királyi helytartóvá nevezte ki; mindkét tisztségét haláláig A Nádasdy család címere