Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Germánok és oszmánok szorításában (Vitek Gábor)

alapján a birokosokat osztályokba sorolták. A húszezer akcse jövedelem alatti birtokosokat timár, a húsz és százezer akcse közötti birtokosokat ziámet, a százezer akcsét meghaladó jövedelmet élvezőket hász birtokok illették meg. A katonai szolgálattal tartozók a hadjáratok idején birtokaik jövedelme szerint fegyvereseket állítottak ki. Ugyancsak hász birtoknak nevezték a szultán közvetlen hatalma alatt maradt területeket is, amelyek rendszerint a legjelentősebb jövedelmet biztosították. Az adózásra kötelezettek összeírásának több fajtája ismert. Szűkszavú hazai forrásaink közül (telkenkénti összeírások, birtokadományozási levelek, családi levéltárak szétszórt és töredékes utalásai) Csurgó esetében érdemi népességi, gazdasági utalások elsősorban az uradalmi feljegyzésekben lelhetők fel. Csókakő várbirtokáról 1528-ban készítették az újabb tabellát. Csurgó possession ekkor 27 és fél a jobbágytelkek száma, közülük négy szabados. A földesúri cenzus 22 és fél, a rendkívüli taksa 34 forintot, a Szent Mihály napjára fizetett adó két forint 75 dénárt tett ki. Borkilenced fejében 26 cseber (egy cseber közel 41 liter), Szűz Mária világrajöttének napjára (szeptember 8.) 22 csirke a beszolgáltatási kötelezettség. Az összeíró azt is lejegyezte, hogy működött egy kétkerekű malom, amelynek 1527 köböl (egy köböl megközelítőleg tíz liter) gabona az összes jövedelme, ezen belül, Űrnapjától (pünkösd utáni csütörtök) Szent Illés próféta napjáig (július 20.) meghaladta a négyezer litert. Egy másik, egykerekű malmot egy Mátyás nevű molnár üzemeltetett. Két esztendővel korábban a gabonából származó kilencedik tized rész hetven kepe (egy kepe nagysága Fosztogató törökök