Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Szent Katalin oltalmában (Erdős Ferenc)

Változás azt követően sem következett be, hogy gróf Károlyi György megvásárolta a csurgói és az igari birtokokat báró Perényi Imrétől. Az új birtokos a kegyúri kötelezettségeket nem gyakorolta, miként Kuthy István a csurgói templom és plébánia történetét összegző tanulmányában megfogalmazta: „[Károlyi György]... visszahúzódott kastélyának kápolnájába, sőt... meghosszabbíttatta a kápolnának még Sélyei Nagy Ignác óta bírt nyilvánossága jogát". Tehát a hívek magukra maradtak. Az 1845. évi canonica visitatio az árvaságra jutott templomról szomorú képet fest. Külseje, belseje egyaránt romos, javítást igényelnek a falak, boltozatok, ablakok, ajtók, különösen a szentély, az „uraság pedig a kegyúri jogot kitartóan elhárítva magától, minderről tudni sem akar". Károlyi György a meg-megújított kérelmek ellenére nem maradt hallgatag, arra hivatkozott, hogy számtalan templomról kell gondoskodnia, újabb terhet anyagi viszonyaira hivatkozva nem vállalhatott. (E helyütt utalunk arra, hogy ez idő tájt kezdte meg a nem kevés anyagi ráfordítást igénylő csurgói kastély átalakítását, bővítését.) A XIX. század húszas éveitől bekövetkezett gazdasági visszaesés negatívan érintette a jobbágygazdaságokat, a katolikusok is mind nehezebb körülmények között éltek, elmaradt a templom felújítása, bővítése, ugyanakkor a katolikus iskola épülete is nyomorúságos állapotba került. 1841-ben arról értesülünk, hogy az „iskola dűlőfélben levő ház, sötét, nedves, úgy a tanító, mint a gyermekek egészségére ártalmas..., romladozó falai a roskadás ellen dúcokkal alátámasztott gerendák miatt veszedelmesnek találtattak". Nehéz körülmények között Szombathelyi Ferenc 1817 és 1830 között volt Csurgón tanító, őt Izsay Ferdinánd követte, aki négy évtizeden át, 1831-től 1871-ig volt az iskolakötelesek mestere. 1841-ben a tanulók száma elérte a nyolcvan főt (33 fiú és 47 leány). A téli időszakban 73-an látogatták rendszeresen az iskolát, a tavaszi időszaktól valamennyien távol maradtak az oktatástól a gyerekek háztartási teendői miatt. Az épület elhanyagolt, egészségtelen, új építése szükséges - állapította meg a megyei iskolafel ügyelő-bizottság. A padokat az egyházközség vásárolta, a könyveket és tanszereket pedig a szülők. A fűtéshez való fát a tanulók hozták magukkal. Izsay Ferdinánd magyar nyelven a következő tantárgyakat oktatta: vallástan, hazánk földrajza, írás, olvasás, számtan. Jövedelme az egyházközségtől 67 forint és 3 krajcár, a helytartótanács évente 22 forint és 49 krajcár pótlékban részesítette. Javadalmi földjeinek területe: 12 pozsonyi mérő szántó (6 magyar hold), három kaszás rét és káposztáskert. Több mint két évtizeden át változást sem a templom, sem az iskola állapotában nem tapasztaltunk, a hiányosságok kihatottak - nem kedvező módon a hitéletre is. Az 1860-as évek második felében, azt követően, hogy 1867. november 30-án gróf Károlyi György és a volt jobbágyok megkötötték a jobbágyfelszabadítást lezáró úrbéri egyezséget, pozitív tartalmú változásokat tapasztalunk, amelynek alapját két gazdasági természetű döntés határozta meg.