Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)
A nemzeti öntudat formálói (Vitek Gábor)
közéleti feladatai mellett párhuzamosan a kultúrának, ezen belül a könyvészetnek is nagy előszeretettel hódolt; kiterjedt könyvtárat gyűjtött össze. 1854-ből ismert Bandovszky József könyvtárnok neve, aki ekkor úti okmányainak kiállításáért folyamodott. A család birtokviszonyaiban a gróf halála jelentős változást hozott. Fiai; Gyula, Viktor, Tibor és István 1878-ban felosztották a két esztendővel korábban hitbizománnyá alakított hagyatékot. (A családi hitbizomány [fideicommissum familiae] a hazai jogban olyan rendelkezés, amellyel az alapító bizonyos vagyont minden jövendő vagy legalább több nemzedékre a család elidegeníthetetlen vagyonának nyilvánít. Az így megkötött vagyont magát is hitbizománynak nevezik.) Az örökségből kizárt harmadszülött fiú, a család „fekete báránya", Gábor nem vett részt a tanácskozáson. A csurgói uradalmat amely után az örökösök nyolcvanezer forint földhitelintézeti kölcsöntartozást fizettek ki - gyakorlatilag a másodszülött, gróf Károlyi Viktor (1839-1888) kapta, azonban fiúörökösök hiányában az elsőszülött fiú, gróf Károlyi Gyula (1837-1890) kezelésébe került. Az uradalom élén tiszttartó állt, mellette a tisztikar; az ügyvéd, orvos, ispán, írnok, erdész, valamint a keresztesi ispán szervezte meg a birtokigazgatást. Az uradalom fizette a mindenkori római katolikus csurgói tanítót, a bodajki postamestert és az állomásfőnököt. Gróf Károlyi Gyula Budapesten folytatta középiskolai, Bonnban egyetemi tanulmányait. Nyugat-európai és tengerentúli körútjait követően a kiegyezés előtGróf Károlyi Gyula (1837-1890)
