Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

A nemzeti öntudat formálói (Vitek Gábor)

szavezető - magyar család Berényi János révén 1431. március 12-én nyert címeres adománylevelet. Berényi György 1655. július 29-i keltezéssel kapott bárói rangot, grófi rangra 1700 körül Berényi Imre, illetve 1720. április 5-i dátumozással Berényi György által emelkedett a família. „Régi magyar család, melynek ősei várjobbágyok voltak illetőleg mint magukat nevezték 'a szent király jobbágyai' - jegyezte le a Pallas lexikon szerkesztője -, kik már a régibb időkben is hűbéri kötelmek teljesítése mellett némileg szabad emberek voltak s elkülönítették magukat másrendű jobbágyoktól." A család őseit - fegyveres szolgálataik elismeréseként - IV. Béla uralkodó 1266-ban a várjobbágyi „állapotból" kiemelte, s nemesi kiváltságokkal ruházta fel. A család bárói címere osztatlan, balra dőlt kerektalpú pajzs, aranyszínű mezejében lebegő, nyitott ötágú, ezüstszínű koronán ülő, balra fordult természetes színű mókus (evet), első lábaiban mogyorót tart, felette, a pajzs bal felső sarkában hatágú aranycsillag (esetleg ezüst színű). A pajzson ezüst színű címersisak, rajta kilencágú nyitott aranykorona, amelyből a pajzsbeli mókus emelkedik ki. A címert jobbról és balról takarók ékesítik, színük mindkét oldalon arany és fekete. A család jelszava: „Quo non ascendam" (Akik nem felkapaszkodottak). A grófi címer gyakorlatilag megegyezik a család 1431. évi nemesi címerével. Használata azonban egyes részletekben ingadozó: a címerkép koronája néhol aranyszínű, a csillagot pedig hol hat, hol pedig nyolc ággal, s váltakozva ezüst, arany vagy fekete színnel rajzoltak. Idővel az egész címerkép megfordult, s az eredetileg balra tekintő mókus jobb felé fordulva jelent meg. Ekkor járult kiegészítő elemként a címerhez a nemesi jelszó is. Ezt a címerváltozatot használták aztán az utódok pecséteiken is a főúri nemzetség kihaltáig: a család gróf Berényi Ferenc 1888. május 29-én bekövetkezett elhunytával magvaszakadt. A gróf Berényi György és Hochburg Anna házasságából született Berényi Erzsébetet báró Luzsénszky György vette feleségül. A luznai és regliczei Luzsénszky család lengyel eredetű, a Gladiss törzsből származtatta magát. A nemzetség őse Gladiss János, aki 1468-ban Kázmér lengyel uralkodóval örökösödési egyezséget kötött. Fia, regliczei Gladiss Miklós örökölt birtokáról, Luzna városából vette fel a Luzsénszky (Luzénszky) nevet. Magyarországon I. Rudolf és I. Lipót királyoktól kaptak birtokadományokat, magyar bárói címet III. Károly 1727-ben adományozott Luzsénszky Istvánnak, Lászlónak, Imrének, Ferencnek, Jánosnak és Sándornak. A bárói rangot kapott Imre fia, Luzsénszky György császári és királyi kamarás, tábornok és ezredtulajdonos a család - Csurgó történetében is szerepet játszó - móri ágának megalapítója. Címerük a csücskös talpú pajzs vörös mezejében zöld halmon hátulsó lábain ágaskodó, balra tekintő ezüstszínű griff. A pajzs felett hétgyöngyös, úgynevezett bárói korona, azon sisakdísz, amelyből két öblösvégű, vörös elefántagyar között a pajzsbeli griff növekvő alakja. A címer foszlányai ezüst és vörös színűek.