Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

A nemzeti öntudat formálói (Vitek Gábor)

Hochburg család címere kezesi jogkörét úrbéres szerződések is erősítették. A jegyző legfőbb kötelezettségei közé természetesen az írásbeli feladatok ellátása, az írásbeliség biztosítása tartozott. Minden bizonnyal az uradalomnak is érdekében állhatott a nemesítés. Ugyanis a kiváltságai által adót nem fizető nemes bérlő gazdaságilag erősebbnek és életképesebbnek mutatkozott az adózó kurialistánál, s ez által biztosítottabbnak látszott az uradalom részére a haszonbér megfizetése. Többnyire az uradalmi allódiumból bérelt földön gazdálkodtak, de előfordult, hogy jobbágy telken éltek, amelynek következményeként fizetniük kellett az állami és vármegyei adókat is. Az 1846. évi források 24 jobbágy telken gazdálkodó, árendás nemesről számoltak be, akik már 1836 előtt is birtokoltak Csurgón házhelyet. Valamennyien nyolcad résznyi telket műveltek, amelynek állami adója fejenként 19,2; vármegyei taksájuk 14 és fél dénárt tett ki. Ezen kívül a katonaság élelmezéséhez is hozzá kellett járulniuk. A nemesség a polgári forradalom eredményeként ugyan elveszítette évszázados, sarkalatos előjogait, mindazonáltal a helyi társadalomban betöltött szerepe nem csorbult. Ők lettek a politikai irányítás és közgondolkodás, a nemzeti öntudatformálás, a közigazgatás, a kultúra és az egyházi vezetés legképzettebb szereplői, elsőrendű letéteményesei. Csurgó históriájában az arisztokrata, főúri családok több évszázadon át meghatározó szerepet töltöttek be. A XV. századtól a Rozgonyiak, majd a XVI. század közepétől a Nádasdyak Csurgó, de ezen felül nemcsak Mór bir-