Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

A nemzeti öntudat formálói (Vitek Gábor)

A NEMZETI ÖNTUDAT FORMÁLÓI A Fejér vármegyei nemesi összeírások és egyéb kútfők tükrében a XVIII. század első felében már bizonyosan létezett Csurgón a „senki másnak hatalma alatt nem állók" társadalmi rétege. Az első - jobbágytelken élő - nemes családot az összeírok 1749-ben jegyezték fel; idős Nyikos Ferencnél egy, ifjú Nyikos Ferencnél pedig egy forint ötven dénár taxát állapított meg a vármegyei nemesi közgyűlés. Taksás nemeseknek nevezték az 1595. évi V-VI. törvénycikk óta az állami hadi és a vármegyei háziadót fizető armális („litterae armales"-szel, címeres levéllel nemesített) vagy kuriális (akiknek csupán egy egész teleknyi földjük volt) (kis)nemeseket, akik ezáltal hozzájárultak a közterhekhez. Az összeírásban szereplő Nyikos család egyik elődje, a Veszprém vármegyei nemesember, Nagygyimóthi Nyikos Mihály 1618-ban II. Mátyás (1608-1619) uralkodótól nyert címeres nemeslevelet. A lefolytatott nemességvizsgálatok alapján a Csurgón élő Nagygyimóti Nyikos Ferenc Veszprém vármegye által 1743. március 28-án kiadott nemesi bizony ságlevelét 1744ben, 1754-ben és 1776-ban is jóvá hagyta a Fejér vármegyei nemesi közgyűlés. Ezzel a család, Ferenc és fiai; Ferenc, Mihály, István és Márton felvételt nyert a vármegye nemeseinek sorába. Itteni megtelepedésük mindenesetre tartós lehetett, ugyanis 1754-ben Nyikos Istvánt, Ferencet, ifjú Nyikos Ferencet és Tooth (Tóth) Lőrincet rögzítették az armális nemesek közt. A család XIX. századi létének igazolása, hogy a Veszprém vármegyétől 1743-ban, Fejér vármegyétől 1776-ban és Komárom vármegyétől 1803-ban nyert kiváltságlevél alapján nemességüket 1819-ben Torontál, a következő esztendőben pedig Temes vármegyében is kihirdették. A heraldikai szakirodalom szerint a família tagjai közül az 1775-ben született Nyikos Sándor mint dunaradványi református lelkész, Nyikos Benjamin pedig 1832-ben Komárom vármegye alszolgabírájaként tevékenykedett. A XVIII. század derekán költözhetett Csurgóra családjával együtt Szécsi-Szigethy Pál is, akinek nemesi kiváltságlevelét ugyancsak Veszprém vármegyében állították ki 1759. február 5-én. Feltehetőleg elvándorolt vagy utódok nélkül elhunyt, talán nemességét nem