Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Úton az Európai Unióba (Dakó Péter)

sebb települések döntéseiben a pártok befolyása alacsony volt; a társadalom a személyekre szavazott, s a választási eredmények a független jelöltek elsöprő sikerét eredményezték. A „dolgozó nép nevében" intézkedéseket, döntéseket hozó egy párt- és tanácsrendszer súlyos örökséget hagyott a demokratikus jogállam kiépítőire. Az anyagi és erkölcsi rehabilitáció szinte a társadalom egészét érintette; a kárpótlás és kárrendezés végrehajtása elhúzódott a rendszerváltoztatástól napjainkig. A tanácsi rendszer megalakulása utáni évtizedekben különböző állami intézkedések alapjaiban csorbították az állampolgárok magántulajdonát. A volt tulajdonosok részéről erőteljes igény jelentkezett az igazságtalanul okozott sérelmek, károk orvoslására. Az államnak erkölcsi kötelessége volt, hogy a sérelmet szenvedettek anyagi kárpótlásáról gondoskodjék. Ezt nem az ingatlanok és ingóságok visszajuttatásával, hanem a volt tulajdonosok részleges kárpótlásával orvosolta. A kárpótlás szabályait az 1991. évi XXV. törvény állapította meg, amelyet az Országgyűlés 1991. június 26-án fogadott el. A kárpótlási eljárás lebonyolítását területi szinten az első fokon eljáró fővárosi illetve megyei kárrendezési hivatalok látták el. A törvény végrehajtása érdekében 1992 februárjában Fehérvárcsurgón is megalakult az Érdekegyeztető Fórum, amelynek elnöke Laki Gyula lett. A termelőszövetkezet elvégezte a földalapok kitűzését (1166,27 hektár), amelyet a fórum nem fogadott el, a tervezetet mennyiségileg hiányosnak és nem Szüreti felvonulók (1999)