Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Romokon kezdtünk új életet (Dakó Péter)

bant Mindszenty-ügy újabb hűségvizsgálatot eredményezett. (1948. december 23-án koholt vádak alapján letartóztatták Mindszenty József esztergomi érseket, majd 1949. február 8-án a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetéséért, hűtlenségért, külföldi fizetési eszközök zárolt letétbe való elhelyezésének elmulasztásáért és a velük való üzérkedésért életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték.) A fehérvárcsurgói egyházközségek vezetői „Mindszenty hatása alatt nem állnak, politikájával szemben közömbösek". Hufnagel esperes kijelentette, hogy „én politikával nem foglalkozom, idős ember vagyok, tőlem politikai vonatkozású beszédet senki sem hallott, nem is fog hallani. Nekem Mindszenty közvetlenül nem a főnököm, én a székesfehérvári püspökséghez tartozom. Fehérvárcsurgó községben 2 éve tartózkodom, a falu nyugalmáért a felelősséget vállalom. Külön nyilatkozatot ne kívánjanak tőlem." 1948. október elsején alakult meg a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének (MNDSZ) helyi szervezete. Elnöke Horváth Józsefné, alapító tagjai Zsédely Györgyné, Szabó Ferencné, özvegy Nyikos Mártonné, Polyák Imréné, Nádhera Pálné, Huszár Imréné és Kiss Andrásné voltak. A szervezet zászlóavató ünnepségére 1949. március 8-án került sor. Aktív társadalmi szervező munkát végeztek, bálok, ünnepségek rendezésében vállaltak vezető szerepet. 1949. február elsején megalakult a Magyar Függetlenségi Népfront, miután az Országos Nemzeti Bizottság január 31-én kimondta feloszlását. (Fehérvárcsurgón február 9-én.) Beszüntette tevékenységét, hogy a proletárdiktatúra új típusú párt- és társadalmi szövetségének, a népfrontnak adja át a helyét. A Magyar Függetlenségi Népfront (az MDP, a „megtisztított" kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt és a tömegszervezetek részvételével) a tömegek irányított mozgósítását, a béke megvédését és a szocializmus építésének megindítását tűzte zászlajára. Feladatát jobbára kampányszerűen, választások idején töltötte be. Az 1949. évi IX. törvénycikk alapján megtartott népfrontválasztások során a függetlenségi népfront és az ebbe tömörített erők közös lajstrommal indultak. A változások nem jogi síkon, hanem a választások politikai tartalmában következtek be. Fehérvárcsurgón az 1231 szavazópolgárból (619 férfi és 612 nő) 1221 ment el szavazni. Ellene öt (három férfi és két nő) szavazott, az érvénytelen szavazatok száma négy volt, „elvitték a szavazólapot". „A választás derűs és vidám hangulatban folyt le. [A] reggeli órákban az úttörők vidám énekléssel járták be az utcákat, majd a szavazóhelyiségek előtt játékokat és népi táncokat mutattak be. Délután a falujárók kulturgárdája és a székesfehérvári gimnáziumi?!] diákjai dalokkal és zenével szórakoztatták a választókat." A földreform végrehajtását követően újjáéledtek a szövetkezetek, természetesen már új formában és módosult tartalommal. A megalakuló pártszervezetek mindegyike egy-egy szövetkezettel igyekezett gazdasági alapjait biztosí-