Dakó Péter - Erdős Ferenc - Vitek Gábor: Fehérvárcsurgó története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 31. (Fehérvárcsurgó - Székesfehérvár, 2004)

Két világégés között (Erdős Ferenc)

Winkler Izidor vezetőjegyző, gróf Károlyi Józsefné, menekült lengyel katonatiszt (1943) Az 1929-ben kirobbant gazdasági világválság a település és a lakosság gyarapodását megtörte, A szociális feszültségek évről évre súlyosbodtak, 1932 őszén négyszáz ínségest tartottak nyilván. Részben bizonyult ellátatlannak 184 mezőgazdasági napszámos, húsz ipari és kereskedelmi alkalmazott, továbbá 196 törpebirtokos. A földművelésből élőket a rossz termésátlagok is sújtották, a búza hozama holdanként 2,5, a rozsé ugyancsak 2,5 mázsa volt, kukoricából mindössze 4,5, burgonyából húsz mázsa termett. A mezőgazdasági termelés az 1930-as évek második felében stabilizálódott. Az állatállomány is kedvezően alakult, az uradalom és a gazdák állatállománya együttesen: szarvasmarha 825, ló 132, sertés 1388, baromfi 5657 és az uradalomban az angora nyúltenyészet közel egyezer. Károlyi József halála (1934) után özvegye szorgalmazta az angora nyúltenyészetet, amelyet a kastélypark déli szegletében levő csikóistállóban rendeztek be. A nyúltenyészetben rendszeresen három-öt alkalmazott dolgozott, a hozzáértést, körültekintést igénylő munkákat Bernáth Imre felügyelte. Az uradalom vadaskertje muflon- és szarvasállományáról volt nevezetes, az Országos Mezőgazdasági Címtár szerkesztője megjegyezte: a muflonok szarvképződése igen erős és acélos. A második világháború kirobbanása, hazánk hadba lépése a két évtizedes békés korszakot zárta le. 1941-től tömegessé váltak a behívások, a vidéki lakosság ellátásában is fennakadások keletkeztek. A nehéz esztendőkben mindezek ellenére az uradalom és a lakosság példás magatartást tanúsított a lengyel menekültek érdekében. Gróf Károlyi Józsefné már 1939 végén szorgalmazta a lengyel menekültek elhelyezését. Támogatásra talált unokaöccse, gróf Pappenheim Szigfrid személyében, aki az iszkaszentgyörgyi uradalom birtokosa volt. A grófnő kezdeményezését felkarolta a Magyar Bauxitbánya